Az európai átlag felett bővül a magyar lízingpiac

Bár több európai országban gyenge a gazdaság teljesítménye, a lízingpiac átlagos növekedése 10 százalékos, Magyarországon pedig a kihelyezett összeg 19 százalékkal nőtt az idei harmadik negyedév végére – derült ki a Magyar Lízingszövetség szakmai rendezvényén.  növekedésben van. A bővülés ellenére a lízingszektornak a jövőben olyan kihívásokkal kell megküzdenie, mint a digitalizáció és a robottechnika terjedése

A lízingszövetség közleménye szerint Leon Dhaene, a Leaseurope (az európai lízingszövetség) igazgatója  kifejtette: a válság előtti – 2007-es szintet – legkésőbb 2018-ra minden ország eléri.     A kutatásukat idézve elmondta: azok a kkv-k, amelyek a lízingfinanszírozást preferálják, gyorsabban fejlődnek és hamarabb válnak nyereségessé. A Leaseurope elnöke arról is szólt, hogy jelentős változásokat generál a technológiai fejlődés, ezzel a lízingszektornak is lépést kell tartania.

Nyikos Katalin, a Magyar Lízingszövetség elnöke arról szólt, hogy a magyar lízingpiacon 2016-ban éves összevetésben 20 százalékkal növekedhet a finanszírozott összeg, a lízingpiacon 360 milliárd forintra nőttek a kihelyezések a harmadik negyedév végére.    Elmondta: a lízingpiacon belül a személyautó- és kisteherautó-finanszírozás, valamint a flottafinanszírozás a teljes kihelyezés felét fedi le. A gépeken belül a legfontosabb az agrárgépek lízingje.

Nyikos Katalin kifejtette: a trend egyértelmű, a lízingpiaci növekedés folytatódik, ami részben az alacsony kamatoknak, részben a vállalkozások erősödésének köszönhető. A bővülésben szerepet játszott a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja is, ezen keresztül 88 milliárd forintot helyeztek ki a lízingcégek. Ez a teljes 360 milliárd forintos finanszírozott összeg 25 százalékát fedte le. Az exporttal foglalkozó cégeknek szánt EXIM program keretében a finanszírozott összeg 10 milliárd forintra rúgott, ez a teljes piac 3 százalékát adta.

A harmadik negyedévben – a teherautókat és a mezőgazdasági gépeket is magában foglaló – termelőeszközöknél a finanszírozott összeg 15 százalékkal 200 milliárd forintra nőtt éves összevetésben. A termelő berendezések esetében a bővülés még dinamikusabb, eléri a 36 százalékot, a kihelyezett összeg pedig meghaladja a 34 milliárd forintot – ismertette a szövetség elnöke.