Egyedi abroncsokat kapott a kecskemétiek napelemes autója

Bridgestone abroncsokon startol el a Kecskeméti Egyetem GAMF Műszaki és Informatikai karának világszínvonalú napelemes autója, ezúttal a dél-afrikai Sasol Solar Challenge versenyen.

Szeptember 24. – október 1. között rendezik meg a szuperautó-versenyt, amelyen neves európai, ausztrál, japán és dél-afrikai egyetemek és főiskolák csapatai mellett a startvonalhoz áll a Kecskeméti Egyetem MegaLux autója is, hogy keresztülszelve Dél-Afrikát, Pretoriától Fokvárosig teljesítse a minimum 2100 km-es versenytávot. A világ vezető gumitermék és gumiabroncs vállalata a múlt évhez hasonlóan ezúttal is speciális, kifejezetten a versenyre tervezett és gyártott, ultrakönnyű, alig 1,5 kg súlyú gumikkal segíti a fiatal mérnökökből álló magyar csapatot.

03_Megalux_Bridgestone

A Kecskeméti Egyetem GAMF csapata által tervezett MegaLux már múlt évben is hatalmas sikert aratott, amikor az ausztráliai Bridgestone World Solar Challenge versenyen, megelőzve számos világhírű egyetemet, a 46 csapatból a 7. helyen ért célba. Az alig 160 kg súlyú, javarészt szénszál-kompozitból készült magyar napelemes autón összesen hat négyzetméternyi napelemet helyeztek el, az így összegyűjtött energiát pedig egy lítiumion akkumulátor tárolja.

„A MegaLux-on nagyon sokat dolgozott a csapatunk: módosítottunk a futóművén, mérőrendszerrel és adatgyűjtővel szereltük fel, ennek megfelelően teszteltük és optimalizáltuk. Az autó elektromos rendszerében jelentős fejlesztések történtek, így a CAN-bus hálózaton és a telemetrián keresztül még több információt tudunk eljuttatni a követő autókba, ezzel pedig folyamatosan felügyeljük az autó működését és gyorsabban tudunk változtatni a versenytaktikán. Az ausztrál verseny alatt gyűjtött adatok elemzése során világossá vált, hogy mennyire fontos az optimális gumiabroncsnyomás, ezért az új szénszálas kompozit felnikbe szenzorokat építettünk be az új keréknyomás ellenőrző rendszer működéséhez” – mondta Kutasi Zoltán csapatvezető.

A négykerekű, de egykerék meghajtással és hidraulikus fékrendszerrel bíró MegaLux akár 130 km/h sebességre is képes, de az ausztrál versenyhez hasonlóan Dél-Afrikába sem csak a sebesség számít majd; az autó teljesítményét és erőforrásait a csapatoknak ugyanis össze kell hangolniuk az útviszonyokkal és az időjárással is. Nem véletlen, hogy az állandóan változó, összesen 9 dél-afrikai várost érintő versenytávot 2014-ben az induló 14 csapatból 10 csapat teljesítette.

02_Megalux_Bridgestone

Az idei verseny különlegessége abban rejlik, hogy nem időre, hanem távolságra megy: a csapatok a kötelezően érintett városok mellett minden nap további „köröket” futhatnak, így a csapatok helyezése a megtett km-ektől függ. A minimális versenytáv 2100 km, de a szervezők szerint egyes csapatok akár 4000-6000 km-et is futhatnak a verseny nyolc napja alatt. A magyar napelemes autóra ezért a Bridgestone innovatív, csak Japánban készülő abroncsokat szállított.

„A Megalux napelemes autóra speciális abroncsokat gyártottunk, amelyeket a díjnyertes ologic technológiánk alapján terveztünk. Az ologic technológia alapján készült abroncsokra keskeny abroncsszélesség és nagy kerékátmérő jellemző, amely révén csökken a menet közben fellépő abroncs deformáció és az ezzel járó energiaveszteség; ráadásul a MegaLux szinte a levegőben úszik majd, hiszen egy abroncs súlya alig éri el a 1,5 kg-ot! A környezettudatosságra épülő technológiát már a gyakorlatban is használjuk, mivel a BMW i3 elektromos autókra is ologic abroncsok kerülnek gyári szerelésként” – mondta Barcsik Ákos, a Bridgestone Magyarország Kft. főmérnöke.

A napelemes autók dél-afrikai versenye 2008-ban rajtolt el először. A kétévente megrendezésre kerülő versenyen a világ rangos egyetemei és főiskolái méretik meg magukat saját készítésű napelemes autóikkal, összesen öt (Olympia, Challenger, Adventure, Cruiser, Sustainability Fleet) kategóriában. A Challenger kategóriában elstartoló kecskeméti MegaLux autó így a 2015-ös ausztráliai Bridgestone World Solar Challenge verseny után Dél-Afrikában bizonyíthatja hazánk fontos jövőbeli szerepét a kutatás-fejlesztés és technológiai innovációk terén.

Legyen tiéd az első hozzászólás

Hozzászólás