Egyre több pénzt fordítunk K+F-re

Tavaly megfordult a kutatóhelyek és a K+F-tevékenységet végzők tényleges létszámának 2014 óta tartó csökkenő tendenciája: 2017-ben az egy évvel korábbinál 14 százalékkal több, 3109 kutató-fejlesztő hely működött, közel 61 ezer kutatással foglalkozó részvételével – derül ki a Központi Statsztikai Hivatal (KSH) Kutatás-fejlesztés, 2017 című összefoglaló kiadványából.

A kutatással foglalkozók száma egy év alatt 6,3 ezerrel, 12 százalékkal  nőtt, arányuk az összes foglalkoztatottból 0,91 százalék volt, ezzel újra elérte a 2014. évi szintet. Az év során a vállalkozásoknál működő kutatóhelyeken volt a legnagyobb létszámbővülés, közel 20 százalék, míg az államháztartási szektorban folytatódott a K+F létszám 2016 óta tartó csökkenése a kiadvány szerint.    A KSH adatai szerint 2008 és 2017 között a kutató-fejlesztő helyek számának éves átlagos növekedési üteme 1,1 százalék, a kutatók és a segédszemélyzet létszámáé 2,7 százalék volt. Ugyanebben az időszakban a nemzetgazdasági szintű ráfordítás folyó áron évente átlagosan 7,7 százalékkal bővült.

Tavaly nemzetgazdasági szinten a bruttó hazai termék (GDP) 1,35 százalékát, több mint 517 milliárd forintot fordítottak kutatás-fejlesztésre. A K+F-ráfordítások összege folyó áron számítva 21 százalékkal bővült, a GDP-hez viszonyított aránya 0,14 százalékponttal javult a 2016. évi alacsony bázishoz képest. A jelentős bővülés hátterében döntően az állami költségvetésből 2016 végén kiutalt pályázati források 2017-ben történt felhasználása állt.

A ráfordítások 74 százalékát, 378 milliárd forintot a vállalkozási kutatóhelyek, további 13-13 százalékát a felsőoktatási (69 milliárd forint), valamint az államháztartási szektorba tartozó intézetek és egyéb kutatóhelyek (65 milliárd forint) használták fel. 2016-ról 2017-re a vállalkozási kutatóhelyek ráfordításai 19, a felsőoktatási kutatóhelyeké 44, az államháztartási szektorban tevékenykedőké 13 százalékkal emelkedtek.

A kiadvány szerint tavaly a K+F tevékenység ráfordításaiból a vállalkozások 272 milliárd forintot finanszíroztak, az állami  költségvetés 165 milliárd forintot biztosított, emellett közel 77 milliárd forint külföldi forrást használtak fel. A rendelkezésre álló állami forrás 32 százaléka az operatív programokból, további 18 százalék pedig a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból származott. A külföldről kapott 77 milliárd forint több mint háromnegyede vállalkozásoktól érkezett.

A tavalyi év során az állami költségvetésből érkező források összegében volt a legnagyobb, 47 százalékos növekedés, hasonló mértékű, 44 százalékos emelkedést utoljára 2001-ben regisztráltak – olvasható a KSH kiadványában.    Az összeállítás szerint 2017-ben országos szinten a K+F-ráfordítások 58 százalékát fordították kísérleti fejlesztésre, 23 százalékát alkalmazott és 19 százalékát alapkutatásra. Az államháztartási és a felsőoktatási szektorban az alapkutatás részesedése volt meghatározó (58, illetve 60 százalék), a vállalkozási szektorban pedig a kísérleti fejlesztésé (76 százalék).    A K+F-tevékenység 2017-ben is erősen a Közép-Magyarország nagyrégióban, ezen belül a fővárosban koncentrálódott: a 3109 kutatóhely fele, 1563 működött a nagyrégióban.