Gyártószegmensből kutatószegmensbe

Az autóipari technológiai kihívások nem csak veszélyt, de lehetőséget is jelentenek, mert az ipari és oktatási hagyományaikra építve Magyarország és a visegrádi országok is részt vehetnek az új technológiák kialakításában – mutatott rá György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára a felvidéki Somorján.

Az államtitkár a Szlovák Autóipari Szövetség (ZAP) konferenciáján tartott sajtótájékoztatón elmondta: a magyar és a visegrádi országok gazdasága a saját hasznára fordíthatja a változásokat, kihasználva a régió magas termelékenységi mutatóiból és költségalapú versenyképességéből adódó előnyeit. Hozzátette: Magyarországon a felsőoktatásban megvalósuló infrastrukturális fejlesztéseknek köszönhetően az intézmények alkalmassá válnak a világ élvonalába tartozó kutatások végzésére, és így magas hozzáadott értékű munkahelyek létrehozására is.    “Gyártószegmensből kutató szegmensbe erősíthetünk” – mutatott rá György László.    Az államtitkár a fogyasztói igények változását, a technológiai fejlődést, ezen belül az elektromos autók elterjedését, a világkereskedelmi átalakulást és a szabályozások módosulását, az ambiciózus környezetvédelmi elvárásokat tartotta a legnagyobb kihívásnak.     György László az MTI kérdésére elmondta: mérsékelt jóslatok szerint 2030-ra már a legyártott és értékesített gépjárművek többsége, 50-60 százaléka nem belső égésű motorral működik majd, hanem hibrid, elektromos vagy hidrogén meghajtású lesz.

Vojtech Ferenc, a szlovák gazdasági minisztérium államtitkára a visegrádi országok autóipari közös pontjaira hívta fel a figyelmet. Emlékeztetett: Szlovákiában a GDP 13 százalékát, Magyarországon a GDP 10 százalékát, Csehországban pedig 7-8,5 százalékát az autóipar termeli. A három országban 2017-ben 2,7 millió autót gyártottak, és az ágazat csaknem 630 ezer embert foglalkoztatott. A hasonlóságok miatt a régió országainak fontos  az együttműködés, így az EU-ban közösen lépnek fel az érdekérvényesítésben.

Eduard Muricky, a cseh ipari és kereskedelmi minisztérium államtitkára ugyancsak az álláspontok koordinációjának fontosságát hangsúlyozta. Rámutatott: azt szeretnék, hogy a károsanyag-kibocsátási reguláció ne korlátozza az innovációt és ne veszélyeztesse a régió ágazati szereplőinek versenyképességét.    Martin Hrdlicka, a Skoda Auto fejlesztési részlegének igazgatója felidézte, hogy már 2020-tól komoly büntetéseket kell fizetniük az autógyártóknak, ha az általuk gyártott gépkocsik szén-dioxid-kibocsátása meghaladja az elvárt uniós értékeket. Ezek szerint 2030-ra gyakorlatilag 2 literes fogyasztásúnak kellene lennie az autóknak átlagban, hogy ne lépjék túl a határértéket – mondta.