Az idén a tavalyinál is jobb eredményt vár a Volkswagen konszern, a dízelbotrány terhei miatt azonban a VW márkánál a költségek csökkentésével az eredményesség javítására kényszerül.
A Volkswagen konszern értékesítési árbevétele a már februárban közzétett mérleg szerint tavaly két százalékkal 217,3 milliárd euróra emelkedett és 5,1 milliárd euró nyereséget ért el az előző évi 1,6 milliárdos veszteség után. A Volkswagen AG tavaly a Toyotát megelőzve 10,39 millió autó eladásával a világranglista élére küzdötte fel magát. Az idén a Volkswagen a tavalyinál több autót kíván értékesíteni, értékesítési árbevételét pedig négy százalékkal tervezi növelni. Az üzemi eredmény szintű bevételarányos jövedelmezőség a tavalyi 6,7 százalék után az idén a tervek szerint hat és hét százalék között alakul majd. “Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a tavalyinál jobb eredményt mutassunk fel az idén” – közölte Matthias Müller vezérigazgató a konszern éves sajtótájékoztatóján.
A konszern 22,7 milliárd euró értékben kötött megállapodást az Egyesült Államokban a dízelbotrány következményeinek a rendezésére. Tavaly 6,4 milliárd dollár költsége származott az ügyből. A dízelbotrányban érintett 11 millió VW és más márkájú gépkocsiból a konszern Németországban már másfél milliót hívott vissza és javított ki, világszerte pedig négymilliót. Matthias Müller a tájékoztatón bejelentette, hogy az év végéig a teljes hátralékot ledolgozzák.
A Volkswagen konszern fő márkája, a VW üzemi eredménye a dízelbotrány közvetlen terhei nélkül, a marketing költségek növekedése valamint a brazíliai és más piacokon elszenvedett forgalomcsökkenés miatt 11,1 százalékkal 1,87 milliárd euróra csökkent tavaly az előző évi 2,10 milliárd euróról. A VW márkájú gépkocsik értékesítési árbevétele 0,6 százalékkal 105,7 milliárd euróra csökkent.
A Volkswagen a szakszervezetekkel kötött megállapodás “Zukunftspakt” keretében tervezi jövedelmezőbbé tenni a VW márkát. A paktum az éves költségek 3,7 milliárd euróval való lefaragását irányozza elő 2020-ig és elbocsátások nélküli mintegy 30 ezres létszámcsökkentést is magában foglal. A cég vezetőségének a javadalmazása 39,5 millió euróra csökkent a 2015-ös ,több mint 63 millió euróról. A legnagyobb összeget a januárban posztjáról távozó Christine Hohmann-Dennhardt kapta, végkielégítéssel együtt 10,05 millió eurót. A második legnagyobb összegben Matthias Müller vezérigazgató részesült, aki 7,78 millió eurót vitt haza az előző évi 4,17 millió euró után, amikor szeptembertől töltötte be a vezérigazgatói posztot. Az idei évre a vezérigazgató javadalmazását 10 millió euróban, az igazgatókét pedig 5,5 millió euróban maximálta még februárban a konszern. Az igazgatók alapjövedelmét megemelték, de a bónuszfizetések kalkulációját szigorították. A felügyelőbizottság tagjai a továbbiakban már nem kapnak bónuszt.
