A várakozásoktól jelentősen elmaradt a júliusi külkereskedelmi többlet értéke, amit vélhetően az autógyárak nyári leállása és emiatt az ipar gyenge teljesítménye okozhatott – kommentálták a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kiadott előzetes adatait piaci elemzők az MTI-nek.
A KSH jelentése szerint júliusban az export euróban kifejezett értéke 5,2 százalékkal, az importé 11,3 százalékkal nőtt, a kereskedelmi mérleg többlete 359 millió euróval 322 millió euróra csökkent. Az év első hét hónapjában 9,2 százalékkal nőtt a kivitel és 12,4 százalékkal a behozatal. Az exporttöbblet 964 millióval csökkent a múlt év azonos időszakához hasonlítva és 5,153 milliárd eurót tett ki.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint a várakozásoktól elmaradó külkereskedelmi adatok összefüggésben vannak a júliusban stagnáló ipari teljesítménnyel, amit vélhetően az átmenetileg leálló autóipari kapacitások okoztak. Arra figyelmeztetett, hogy a harmadik negyedéves havi számokat majd együtt lesz érdemes közelebbről elemezni, és az iparhoz hasonlóan a külkereskedelmi folyamatok is szeptember végére térhetnek vissza a megszokott kerékvágásba. Összességében az idén a külkereskedelmi többlet 9-9,5 milliárd euró lehet a tavalyi 9,725 milliárd után.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője is arra a következtetésre jutott, hogy – feltehetően egyes autógyárak nyári üzemszünetének hatására – a júliusi gyenge ipari termeléssel összhangban alakult az export, míg a belső kereslet élénkülését tükrözi az import. 2018-ban az új autóipari kapacitások várható üzembe helyezése miatt érdemben bővülhet a kivitel, így a Takarékbank elemzője a továbbra is élénk belső kereslet ellenére sem várja a külkereskedelmi többlet jelentősebb csökkenését.
Mit hozott a második becslés?
Az ipari termelés júliusban 0,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit a nyers és a naptárhatással kiigazított adatok szerint egyaránt. Az előző hónaphoz viszonyítva 4,2 százalékkal csökkent az ipar teljesítménye, amiben az autógyárak a szokásos augusztusiról júliusra előrehozott nyári leállása vezető szerepet játszott – erősítette meg második becslésében az egy héttel ezelőtt publikált előzetes adatokat a Központi Statisztikai Hivatal.
Az év első hét hónapjában a termelés 4,8 százalékkal nagyobb volt, mint az előző év azonos időszakában. Az összes értékesítés 65 százalékát adó külpiaci eladások volumene 5,2, a 35 százalékot képviselő hazai értékesítésé 3,6 százalékkal emelkedett. A feldolgozóipari termelés 28 százalékát adó járműgyártásban a kibocsátás 7,9 százalékkal elmaradt a tavaly júliusitól. A közúti járműalkatrészek gyártásának volumene 1,3 százalékkal emelkedett, a közúti gépjármű gyártásé 15,9 százalékkal visszaesett. A járműipar mellett a vegyipar termelése 7,7, a gyógyszeriparé 5,9 százalékkal maradt el a tavaly júliusitól. A feldolgozóipari termelésből 11 százalékkal részesülő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 4,9, ezen belül a legjelentősebb súlyú elektronikus fogyasztási cikk gyártása kiemelkedően, 15,3 százalékkal emelkedett.
A feldolgozóipari termelés 12 százalékát képviselő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 4,6 százalékkal nőtt, ezen belül a legjelentősebb, 23 százalékos részarányú húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 5,8 százalékkal csökkent, a második legnagyobb alágazat, az italgyártás 10,5 százalékkal nőtt.
Az egy évvel korábbi volument a legnagyobb mértékben, 13,7 százalékkal a feldolgozóipari termelésből 7,0 százalékkal részesülő gép, gépi berendezés gyártása haladta meg, amihez elsősorban az alacsony bázis hatása járult hozzá.
Belföldön 6,1 százalékkal csökkentek a járműipari cégek eladásai, de 12,1 százalékkal emelkedtek a számítástechnikai és elektronikai cikkeket gyártóké és 7,2 százalékkal a villamosgép gyártóké. Az élelmiszeripari cégek is 4,7 százalékkal több árut értékesítettek a belföldi piacon.
A járműipar exportja második hónapja csökkent éves összehasonlításban, a júniusi 3,6 százalék után júliusban 8,3 százalékkal, de az ipari export volumene így is 1,1 százalékkal nőtt. A számítástechnikai és elektronikai termékek kivitele csak 1,6 százalékkal haladta meg a tavaly júliusit az előző havi 7,2 százalékos emelkedés után, a gyógyszerexport 2,7 százalékkal, az élelmiszerkivitel 2,5 százalékkal nőtt.
A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 2,5 százalékkal mérséklődött a múlt év azonos hónapjához képest. Az új exportrendelések 2,3, az új belföldi rendelések 3,8 százalékkal estek vissza. Az összes rendelésállomány negyedik hónapja csökken éves összevetésben, a tavaly júliusitól 2,9 százalékkal maradt el. A járműipari rendelések 3,4, a számítástechnikaiak 6,9, a gépipari rendelések 22,7 százalékkal alacsonyabbak a tavaly júliusinál. Az exportrendelések 4,3 százalékkal maradnak el az egy évvel korábbiaktól, míg a belföldi rendelések 20,1 százalékkal magasabbak annak ellenére, hogy a járműipari gyártók rendelései 17,3 százalékkal alacsonyabbak az egy évvel korábbinál.
