Egy badacsonyi túra alkalmával ismerkedhettünk meg közelebbről is az immár csakis Japánban gyártott Suzuki Swifttel. 1,2 literes, szívó négyhengeressel és CVT fokozatmentes váltóval hajtottuk meg. De nagyon.
Az új Swift elődjéhez képest sokat változott, de a lényeg maradt: takarékos, tartós kisautó jó áron. A lágyabb, ugyanakkor izmosabb és edzettebb megjelenésről a rövidebb, alacsonyabb, szélesebb karosszéria gondoskodik, míg a széles és erőteljes első hűtőrács, a lökhárító rácsa és a karakteres sárvédőívek erőt sugároznak – bár ez utóbbit kissé tompította a tesztautó szürke fényezése. Az alacsony súlypontot a sötét oszlopok is kihangsúlyozzák, amelyektől úgy tűnik, mintha lebegne a tető. Az oszlopba süllyesztett hátsó ajtókilincseket szokni kell. A tesztelt GLX-felszereltségnél a LED-es menetfényt a lámpába építették be, alacsonyabb felszereltségnél a lökhárító alján találjuk. Az ülések jól tartanak, a vezetőülés hosszabb úton sem fárasztja a hátat, vagy a derekat. Nincs derék- és könyöktámasz.
A modellre leginkább jellemző fürgeség érzetét a többdimenziós műszerfal emeli ki az utastérben, a beltérről odákat nem lehet zengeni, viszont praktikus. Csomagtartója nőtt, de még mindig csak 265 literes, amely az üléstámlák ledöntésével akár 947 literesre is növelhető (sík padlót nem, nagy lépcsőt viszont kapunk). Egy fotós kolléga a hátsó ülésre akarta pakolni a felszerelését. Mondtam, van csomagtartó is. Kinyitotta és alig hitt a szemének: ami a korábbi Swift Sportba (onnan pakolt át) nem fért be, az ebbe könnyedén. Apropó Swift Sport: láttuk az újat, beültünk és nagyon várjuk, hogy vezethessük. De majd csak jövőre. A gyár késésben van, ezt a sárgát Frankfurtban is láthattuk.
A kocsi össztömege 120 kilogrammal könnyebb, mint a korábbi modellé volt: mindössze 840 kilogramm, a kipróbált CVT-s változat sem nyom többet 900 kilónál. Az új Swift úttartása kiváló, a kormányzás kissé még merev, de a futómű hibátlan.Legnagyobb, 120 newtonméteres nyomatékát hatezres fordulaton adja le, végsebessége 175 kilométer/óra (ekkor is stabil), álló helyzetből 11 másodperc alatt gyorsul fel 100 kilométer/órára.
A 90 lovas 1,2-es a CVT-váltóval megtalálta az összhangot, gázadásra felpörög, akár egészen a tiltásig. Nincsenek virtuális fokozatok, kézzel sem lehet kapcsolgatni. A négytárcsás fék (a tesztautóban hátul is tárcsa volt, de az alapváltozatokat dobok lassítják) határozott, amikor egyszer 160 fölötti tempónál beleléptem, meg is lepett keménysége. Az új Swiftben jelenik meg elsőként a Suzuki fejlett, kétérzékelős fékasszisztens rendszere, amely egylencsés kamera és lézerszenzor adatainak összevetésével biztosítja a vezetést támogató funkciókat. A modell kétszenzoros féksegédje (DSBS) hallható vagy látható figyelmeztetéssel jelez a vezetőnek, ha ütközés veszélyét érzékeli (ezt egyszer meg is tapasztaltam, mert lassan fordult be előttem egy papa), illetve a fékezés esetén fékrásegítővel növeli a fékerőt, vagy szükség esetén automatikus fékezést végez. A modell biztonsági rendszere a kormány rezgésével figyelmeztet a sávelhagyásra 60 km/h felett, illetve figyelmeztet, ha a jármű kóvályogva halad. Tesztautónkban volt még automatikusan vezérelhető távfény és adaptív tempomat is, ezekre nem volt szükségem. Holttérfigyelőnek azonban örültem volna.
Kanyarban nem dől túlságosan, lehet vele dinamikusan is autózni, autópályán azonban érzékenyen reagál az oldalszélre, fogyasztása pedig baráti. A közel 400 kilométeres túrán oda egy, vissza két személlyel 5,9 liter benzint kért 100 kilométerenként.
Kép és szöveg: Biró Csongor
