Izraeli F-16-osokat vesznek a horvátok

Tizenkét izraeli F-16C/D Barak használt harci repülőgép beszerzéséről döntött a horvát kormány. Ez az egyik legnagyobb értékű horvát haderőfejlesztés az 1991-1995-ös délszláv háború óta.

Andrej Plenovic horvát miniszterelnök a kormányülésen hangsúlyozta, hogy stratégiai döntésről van szó, amelyet teljes felelősséggel hoztak meg. “Ez olyan döntés, amelyet évek óta halogatnak és egyetlen korábbi kormány sem vállalta fel” – tette hozzá. Plenkovic szerint az izraeli harci gépek a következő 25 évre biztosítják a horvát légierő megfelelő csapásmérő képességét.    A harci repülőgépek 2,9 milliárd kunába (125,4 milliárd forint) kerülnek, amelyet tíz év alatt kell kifizetni.

Az izraeli ajánlat tíz együléses és két kétüléses korszerűsített F-16-os harci gép, valamint egy szimulátor leszállítását, 6-8 pilóta és 45 technikus továbbképzését, a teljes infrastruktúra (hangárok és üzemanyag raktár) és a gépekre felszerelhető fegyverek biztosítását tartalmazza. A gépek 25-30 évesek.

Az izraeli harci repülőgépek a jelenleg a horvát légierő rendelkezésére álló, korszerűtlen, még az egykori Szovjetuniótól vásárolt, nagyjavított MiG-21 Bisz harci és UM gyakorló repülőgépeket hivatottak felváltani. Jelenleg mindössze egy vagy kettő repül közülük, és azok is minimális időt töltenek a levegőben. Ahhoz, hogy a NATO-tagállam Horvátország továbbra is védeni tudja saját légterét, szükségszerű volt a döntés új gépek beszerzéséről. Az F-16-osok csak 2020-ban érkeznek meg Horvátországba, ezért a horvát kormány tárgyalásokat folytat Izraellel a köztes időre két vadászrepülő bérléséről is.

A horvát védelmi minisztérium tavaly júliusban öt országtól, Svédországtól, Görögországtól, Izraeltől, az Egyesült Államoktól és Dél-Koreától kért végleges ajánlatot a harci gépek beszerzésére. Dél-Korea kivételével mindegyik ország elküldte javaslatát. A horvát sajtó akkor arról cikkezett, hogy Zágráb választása nagy valószínűséggel használt izraeli F-16-osokra vagy új svéd JAS-39 Gripenekre esik majd. Utóbbit később túl drágának találta Horvátország. Az F-16-osok teljes felszereléssel és további kedvezményekkel 403 millió euróba, míg a Gripenek 903 millió euróba kerültek volna. Svédország nem kínálta fel sem a pilóták továbbképzését, sem az infrastruktúrát, sem a gépek fegyverzetét.    A horvát védelmi minisztérium munkatársai az elmúlt hónapokban Izraelben, Csehországban, Magyarországon és Romániában is jártak, hogy információkat gyűjtsenek ezen országok vadászgépflottáiról, a beszerzésük folyamatáról és karbantartásukról.