Helyreállították a légnyomás normális szintjét a Nemzetközi Űrállomáson (ISS), amely egyik orosz modulján “hajszálrepedés” keletkezett feltehetően egy mikrometeorit becsapódása miatt – közölte az orosz Roszkoszmosz űrkutatási hivatal. A légnyomás az előírt értékek között van, és semmi sem fenyegeti a legénység életét vagy biztonságát.
Dmitrij Rogozin, a Roszkoszmosz vezérigazgatója elmondta: feltételezések szerint az ISS-el nemrég összekapcsolt Szojuz MSZ-09 személyszállító űrhajó falán keletkezett parányi repedést feltehetően egy mikrometeorit becsapódása idézhette elő. Az orosz űrkutatási vállalat Ria Novosztyi orosz hírügynökségnek névtelenül nyilatkozó tisztségviselője szerint valóban a külső behatás a legvalószínűbb, mivel sem a Földön végrehajtott tesztek, sem a Föld körüli pályán az elmúlt két hónapban végrehajtott kíséreltek során nem tapasztaltak problémát a hajó légzáró képességével. Ugyanakkor számos egyéb verziót is vizsgálnak, hogy mi okozhatta a rést. Az illetékes hozzátette: egy különbizottság foglalkozik a legénység által a sérülésről készített fotók és videofelvételek elemzésével. Mint mondta, egyelőre még nem világos, hogy mikrometeorit, űrszemét, vagy más hulladék idézte-e elő a történteket. A tisztségviselő felhívta a figyelmet arra, hogy az alacsony Föld körüli pályán keringő ISS repülési sebessége nyolc kilométer másodpercenként, így egy kisebb test becsapódásának ereje is olyan, mint egy lövedéké.
Szergej Prokopjev orosz űrhajós epoxigyantával átitatott anyaggal tömte be a repedést – közölte a NASA. A szivárgás ellensúlyozására az ISS-hez csatolt teherűrhajóról használt fel oxigént. A mintegy 2 milliméteres hajszálrepedés augusztus 29-én éjjel keletkezett. A Szojuz júniusban érkezett az állomásra három asztronautával, és a terv szerint decemberben azzal is térnek majd vissza a Földre.
Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA szóvivője azt mondta, hogy korai találgatni, hogy az űrhajósok korábban visszatérnek-e, ha a léket nem sikerül megnyugtató módon lezárni. Jelenleg hat asztronauta dolgozik az állomáson, amely mintegy 400 kilométer magasban kering a Föld körül.
