Akár államosítással is védeni kell a hazai ipar legfontosabb vállalkozásait a német szövetségi kormány gazdasági miniszterének új iparfejlesztési stratégiája szerint.
Peter Altmaier tervének központi fogalma az “ipari és technológiai szuverenitás”, amelynek megőrzése a miniszter szerint a következő évtizedek legfontosabb kihívása. Ez az alapvető feltétele a gazdasági teljesítőképesség biztosításának és növelésének, és ezzel a munkahelyek és jólét gyarapításának is. “Nemzetgazdaságunknak a jövőben is bírnia kell a versenyt valamennyi lényeges területen, főleg a kulcstechnológiák és az innováció területén” – áll a koncepcióban, amely szerint az ipari termelés részarányát a hazai össztermékben (GDP) a jelenlegi 23 százalékról 25 százalékra kell emelni 2030-ig Németországban, az Európai Unió egészében pedig a 20 százalékot kell elérni.
A másik fő fogalom a német gazdasági modellként számon tartott szociális piacgazdaság, amellyel kapcsolatban a Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa a vitairatnak szánt dokumentumban kiemelte, hogy a piacgazdasági folyamatok megzavarását célzó “önkényes beavatkozások” elleni következetes fellépéssel és a gazdasági érdekek határozott képviseletével “Németország és az Európai Unió hosszabb távon hozzájárul egy globális szociális piacgazdaság kialakulásához is, amely mindenkinek több piacot és nagyobb jólétet hozhat”.
A kancellár, Angela Merkel bizalmasának számító miniszter egy sor intézkedést sürget, német nemzeti és európai uniós szinten. Legfőképpen a digitalizáció és a mesterséges intelligencia lehetőségeinek kihasználására kell törekedni – emelte ki a stratégiát bemutató tájékoztatóján, aláhúzva, hogy Németországnak a világgazdaság átalakulásának “elszenvedőjéből” a folyamatok “irányítójává” kell válnia. Rámutatott, hogy jelenleg a német autóipar gyártmányait 90 százalékban Németországban vagy az EU más országaiban állítják elő. Ez az arány 50 százalékra csökkenhet, mert Németország és az EU nincs a meghatározó tényezők között a mesterséges intelligencia és a digitalizáció területén, és az elektromos meghajtású járművekben használatos akkumulátorok gyártásában – figyelmeztetett.
Az autóipar mellett a kulcsfontosságú ágazatok közé tartozik például a gépgyártás, a vegyipar, az optikai ipar, az orvosi műszergyártás, az úgynevezett zöld technológiai szektor, a légi- és űripar, a védelmi ipar és az additív gyártástechnológia, vagyis 3D nyomtatás. Ezeken a területeken Németország most is a vezetők közé tartozik, és a német iparvállalatok csak 2015 óta 53 milliárd eurót (17 000 milliárd forint) fordítottak kutatás-fejlesztésre, hogy tartsák a lépést versenytársaikkal, de az állami és EU-s szabályozásban is változtatásokra van szükség.
Át kell alakítani a többi között az EU-s versenyjogot, hogy könnyebben fejlődhessenek ki nemzeti vagy európai “bajnokok” – területükön meghatározó erővel rendelkező cégek -, amelyek fel tudják venni a versenyt a globális piacon. A kulcságazatok cégeit védelmezni is kell a külföldi – EU-n kívüli – ellenséges felvásárlási kísérletektől. Ezért utolsó megoldásként, minden egyéb lehetőség kimerítése után az államosítás eszközét kell alkalmazni – fejtette ki Peter Altmaier. Hangsúlyozta, hogy az államosítás csak a legfontosabb társaságok esetében jöhet szóba, és csak részleges és átmeneti lehet.
