Meredek, több mint hét éve nem tapasztalt ütemben csökkent a kínai iparvállalatok nyeresége az év első két hónapjában, mivel a külső és belső kereslet növekedésének lassulása miatt egyre fokozódó feszültségek lecsapódtak a vállalkozásoknál.
A kínai statisztikai hivatal jelentése szerint az ipari nagyvállalatok nyeresége éves összevetésben 14,0 százalékkal 708,01 milliárd jüanra (105,5 milliárd dollárra) csökkent január-februárban. Ez a legnagyobb mértékű visszaesés azóta, hogy a Reuters hírügynökség 2011 októbere óta elkezdte tárolni ezeket az adatokat. A kínai statisztikai hivatal gyakran egyesíti a januári és a februári adatokat, hogy megpróbálja kiküszöbölni az egy hétig tartó, mozgó dátumú holdújévi ünnepségeknek a gazdasági adatokat torzító hatását. A nyereség mérséklődését alapvetően az okozta, hogy csökkentek az árak olyan kulcsfontosságú ágazatokban, mint az autógyártás, olajipar, acélgyártás és vegyipar. Emellett lassult a termelés és az értékesítés növekedése is.
Már az előző két hónapban is csökkent az iparvállalatok profitja éves összevetésben. Novemberben közel három év óta először mértek visszaesést, 1,8 százalékosat, decemberben pedig már 1,9 százalékosat.
Az Egyesült Államokkal vívott kereskedelmi háború visszavetette az ipari termelést, megnyirbálta a vállalatok nyereségét, rontotta a gazdasági hangulatot és visszafogta a fogyasztást, amivel csapást mért a gazdasági kilátásokra is. “Bár lehetséges, hogy Kína és az Egyesült Államok a közeljövőben megköt egy kereskedelmi megállapodást, továbbra is kérdéses, hogy ez segít-e megfordítani a kínai export csökkenő irányzatát” – mondta Betty Wang, az ANZ ausztrál bankcsoport közgazdásza, rámutatva, hogy a globális kereslet gyengülése továbbra is fennmarad.
A kínai vezetők elismerték, hogy a környezetszennyezés és a hitelkockázatok csökkentését célzó több éves erőfeszítés következményeként növekednek a lefelé ható kockázatok a gazdaságban, ráadásul az amerikai-kínai kereskedelmi háború kedvezőtlenül hatott az exportmegrendelésekre és a foglalkoztatottságra. Peking ezért fokozza a feldolgozóipar támogatását olyan intézkedésekkel, mint az általános forgalmi adó csökkentése, az infrastrukturális befektetések növelése és a közvetlen kormányzati beavatkozások visszafogása.
A kínai GDP tavaly 6,6 százalékkal, az utóbbi 28 év leggyengébb ütemében növekedett. A kínai vezetők az idei évre azt tűzték ki célként, hogy a gazdasági növekedés üteme a 6,0 és 6,5 százalékos sávba essen.
