Részt vállal az egyik legnagyobb kínai állami energiatermelő cég első nagyméretű gázturbina típusának kifejlesztésében a német Siemens, amely ezzel új versenytársat teremt magának, és nagy kockázatot vállal – írta a Handelsblatt című német üzleti lap.
A Siemens bejelentése szerint stratégiai megállapodást kötöttek az SPIC (State Power Investment Corporation Limited) nevű kínai állami villamosenergia-termelő társasággal és gázturbinákra szakosodott leányvállalatával (UGTC – Tochter China United Heavy-Duty Gas Turbine Company). A megállapodás igen széles körű, az erőművek digitalizációjának területétől az úgynevezett okos energiamenedzsment (Smart Energy Management) területéig számos ügyet ölel fel – áll a közleményben. Kínában egyre nagyobb a villamosenergia iránti igény, és a kormány az úgynevezett energiamix átalakításával, a kőszénre építő termelés csökkentésével és a földgázra épülő termelés bővítésével is igyekszik javítani a levegő minőségén. Így az ázsiai ország “már ma is a gázturbinák egyik világszerte legfontosabb piaca, és jelentősége tovább nő a következő években” – áll a közleményben.
A Handelsblatt értesülése szerint a Siemens az együttműködés részeként segít kínai partnerének egy nagyméretű, úgynevezett H-osztályú gázturbina típus kifejlesztésében. A német cég ugyan nem a saját termékének terveit, gyártási leírását adja át a kínai állami vállalatnak, de tervező szoftvereket és egyéb segédeszközöket is a rendelkezésére bocsát. A támogatás révén 2023-ra elkészülhet a turbina prototípusa. A lap forrásai kiemelték, hogy Siemens így saját magának teremt konkurenciát egy olyan piacon, amelyen egyébként is öldöklő a verseny, de reméli, hogy szerepet kap beszállítóként. A társaságnál azzal számolnak, hogy a kínai partnerek nem tudják rövid idő alatt felfuttatni a termelést, és nem tudnak minden alkatrészt önállóan előállítani, így az új termék megjelenése a piacon esélyt is jelent új üzletekhez. A Handelsblatt forrásai azt is hangsúlyozták, hogy a Siemens már dolgozik a H-osztályú turbina fejlesztésén, és nem azokat a szoftvereket adja át, amelyekkel ezt a munkát végzik. Hozzátették: Kína a nagyméretű gázturbinák utolsó olyan piaca, amelyen jelentős a növekedés. A világ más részein az energiatermelés szerkezetének átalakulása, a kisebb, decentralizált megoldások iránti igény erősödése tapasztalható, és így évi 100 darab alá süllyedt a nagyméretű gázturbinák értékesítése, holott a gyártók – a Siemens, az amerikai General Electrichez tartozó francia Alstom és a japán Mitsubishi – évi 400 darab előállítására alkalmas kapacitást építettek ki.
Az orvosi képalkotó eszközöktől kezdve vasúti szerelvényekig számos terméket gyártó és pénzügyi szolgáltatásokkal is foglalkozó Siemensnél az áramtermelésre szolgáló termékek és megoldások üzletága (Power and Gas) a kevésbé jövedelmező üzletágak közé tartozik, az előző üzleti évben csak a karbantartási szolgáltatások jó teljesítménye révén sikerült elkerülni a veszteséget. A Handelsblatt szerint nincs valamennyi ágazati elemző meggyőződve arról, hogy az üzletág hosszú távon a Siemens része marad. Ugyanakkor egyes elemzők szerint “lassan eléri a lejtő alját”, és egyébként is jobban áll, mint az Alstom , a Siemens vezetői így nincsenek lépéskényszerben. Meglehet, hogy nagyobb önállóságot biztosítanak az üzletágnak, amely így szabadabban kezdhet együttműködést külső partnerekkel. Ennek a folyamatnak lehet a kezdete a stratégiai megállapodás az SPIC-vel – írta a német üzleti lap.
A Siemens magyarországi vállalatának budapesti üzeme a cég adatai szerint több mint 600 embert foglalkoztat, és “a világ egyik vezető erőművi beszállítói telephelyeként a Siemens cégcsoport nemzetközi villamosenergia-termelő ágazatának kulcsfontosságú szereplője”. A cég honlapján közölt tájékoztató szerint “az 50 éves múltra visszatekintő, 6 hektáron elterülő Késmárk utcai gyártóbázis a folyamatos fejlesztésnek és portfolió-bővítésnek köszönhetően Európa legnagyobb turbinalapát-gyárává, valamint a Siemens globális turbinalapát-kompetenciaközpontjává vált”. Hozzátették: “az üzemben legkorszerűbb gáz- és gőzerőművekbe beépülő turbinalapátokat és nagyméretű acélkomponenseket -vezetőkoszorúkat, turbinaházakat, illetve csapágybakokat – gyártanak, amelyek a világ öt kontinensének energiaellátásához hozzájárulnak”. A tájékoztató szerint “a vállalat 2017-ben mintegy 10 milliárd forintos beruházás részeként megkezdte egy új, 10 ezer négyzetméter területű gyártócsarnok felépítését, valamint 2500 négyzetméterrel bővítette a meglévőt”.
