A robottechnológia terjedése a következő évtizedben a német gazdaság teljesítményét meghaladó mértékben növelheti a globális hazai össztermék (GDP) értékét, ám ennek ára várhatóan 20 millió hagyományos feldolgozóipari állás megszűnése lesz – áll az egyik tekintélyes londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház átfogó elemzésében.
Az Oxford Ecomomics az általa kifejlesztett modellszámítási módszer – Global Economic Model (GEM) – alapján alacsony és magas ütemű terjedési forgatókönyveket állított össze. A magas terjedési ütemmel számoló előrejelzési változat – amely a robottechnológiának az alapeseti prognózisnál 30 százalékkal nagyobb terjedési ütemével számol – azt valószínűsíti, hogy a robotok térhódítása a globális gyáripari szektorban 2030-ig 4900 milliárd dollárral emeli a globális GDP-értéket, és a vizsgált időtávlat végére önmagában 5,3 százalékot ad hozzá a világgazdaság bruttó kibocsátásához. Az Oxford Economics elemzése szerint ez egyenlő lenne azzal, mintha a világgazdaságban megjelenne egy olyan gazdaság, amelynek nagyobb a teljesítménye, mint a német gazdaságé. A ház ugyanakkor megállapítja azt is, hogy minden egyes új ipari robot beállítása a termelésbe átlagosan 1,6 feldolgozóipari alkalmazott munkáját teszi feleslegessé.
Az elemzés szerint 2000 óta máris 1,7 millió gyáripari állás szűnt meg a világgazdaságban a robottechnológia terjedése miatt. Európában 400 ezer, az amerikai gazdaságban 260 ezer, Kínában 550 ezer feldolgozóipari alkalmazott munkáját vették át robotok az elmúlt évtizedben.
Az Oxford Economics számítási módszere alapján azonban a robottechnológia jelenlegi terjedési sebessége azt jelenti, hogy a következő évtizedben már 20 millió gyáripari állás szűnhet meg az ipari termelés robotizálása miatt.
Ennek alapján a globális feldolgozóipari munkaerő-állomány 2030-ra várhatóan 8,5 százalékkal csökken.
Az Oxford Ecomomics számításai szerint a robotállomány 1 százalékos növekedése a termelékenység 0,1 százalékos javulását eredményezi az egy alkalmazottra számított kibocsátási érték alapján mérve. Ez önmagában érdemi növekedési hajtóerőt jelent, több millió új munkahely létrejöttét valószínűsítve – áll az elemzőcég tanulmányában.
