Hidegzuhanynak, óriási negatív meglepetésnek minősítették elemzők az ipari termelés tavaly decemberi visszaesését, aminek negatív hatása a tavaly negyedik negyedévi GDP-növekedésre is rányomja bélyegét.
A Központi Statisztikai Hivatal első becslése szerint tavaly decemberben az ipari termelés volumene 1,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Munkanaphatástól megtisztított adatok szerint 3,7 százalékkal csökkent a termelés éves összevetésben. Az ipari termelés 5,4 százalékkal nőtt tavaly az előző évi 3,5 százalék után. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában előre bocsátotta: óriási negatív meglepetést tartogatott az ipar decemberre, legutoljára 2012 novemberében mértek ennél rosszabb teljesítményt. A rendkívüli mértékű negatív meglepetést egyértelműen az autóipar okozta, ahol a termelés jelentős visszaesését regisztrálta a KSH. A többi meghatározó szektor nem tudta ellensúlyozni az autóipar leállását. Az ipar egész negyedik negyedéves teljesítménye egyre inkább azt jelzi, hogy a fejlett piacokon látott kedvezőtlen ipari fordulat ténylegesen elérte Magyarországot, vagyis egyre kevésbé lehet arra számítani, hogy a gyengélkedés csupán átmeneti jelenség. A rendelésállomány jelentős csökkenése is erre enged következtetni – fűzte hozzá.
Az ipar botladozása egyúttal azt is jelenti, hogy markánsan lassulhatott a negyedik negyedévben a GDP-növekedés üteme. A kedvező kiskereskedelmi adatot az ipar teljesítménye bőven ellensúlyozza negatív irányba, ami arra utal, hogy a negyedik negyedévi gazdasági növekedés várhatóan közelebb lesz a 4, mint az 5 százalékhoz az elemző szerint.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője “hidegzuhanynak” minősítette az ipari termelés tavaly decemberi visszaesését, és úgy számol, hogy a tavalyi utolsó negyedévben 1,2 százalékos visszaesést mutatott az ipar az előző negyedévhez képest, míg éves szinten 2,8 százalékra lassult a növekedési ütem a harmadik negyedévi 7,8 százalékot követően. Az ipar ezzel érdemben visszahúzta a GDP növekedését, ami szerinte is 4 százalék közelébe lassulhatott az előző negyedévi 5 százalékról. A Takarékbank vezető elemzője szerint azonban a következő hónapokban újra felfuthat a termelés. Némileg javítja az idei kilátásokat, hogy a német és európai konjunktúramutatók elmozdultak a mélypontról, az amerikai-kínai első kereskedelmi részmegállapodásnak köszönhetően. A Kínában kitört koronavírus-járvány azonban átmeneti nehézségeket okozhat, ami az első negyedévben talán érezhető lesz az ipari termelésben. A járvány csillapodása után viszont igen gyorsan helyreállhat a globális kereskedelemben és termelésben okozott átmeneti veszteség – tette hozzá.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szemében is nagy negatív meglepetést hoztak a decemberi ipari termelési adatok. Mivel tavaly decemberében eggyel több munkanap volt, mint egy évvel korábban, az igazítatlan éves index valamivel kedvezőbb képet mutatott a naptárhatással korrigált adatoknál. Az Erste Bank szakértője szerint a kilátások nem mutatnak egyértelmű képet a következő hónapokra vonatkozóan. Mivel a beszerzésimenedzser-indexek az utóbbi hónapokban nem mutattak jelentősebb romlást, ez inkább pozitív korrekciót sugall a következő hónapokra a teljesítményben. Ugyanakkor a német ipari rendelésállomány szintén csütörtökön közölt és várakozásokat meghaladó, 8,7 százalékos decemberi visszaesése mindenképpen figyelmeztető jel lehet. Elképzelhető, hogy a rossz decemberi adat az első jele volt annak, hogy a német ipartól való nagymértékű szétválás jelensége mérséklődhet az elkövetkező időszakban. Összességében továbbra is jelentős bizonytalanságok látszanak az ipari szektort illetően, amit a koronavírus terjedése tovább fokozhat. Az idén így az ipari termelés növekedéshez való hozzájárulása minden bizonnyal kisebb lesz a 2019-ben látottnál – összegezte az elemző.
