Szeptemberben az ipari termelés a nyers adatok szerint 2,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, munkanaphatástól megtisztítva 1,0 százalékkal csökkent. Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanappal kiigazított ipari kibocsátás 2,3 százalékkal nőtt – erősítette meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az iparon belül 97 százalékos súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 3,3 százalékkal nőtt, a bányászaté 26 százalékkal visszaesett. Az energiaipar kibocsátása 0,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A feldolgozóipari termelés 32 százalékát adó járműgyártás 7,8 százalékkal bővült egy év alatt, közúti gépjármű gyártásának volumene 5,8, a közúti jármű alkatrészeinek gyártásáé 8,8 százalékkal nőtt. A feldolgozóiparban 14 százalékos súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártás 6,0 százalékkal emelkedett. Ezen belül az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 27, míg a kisebb súlyú elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 78 százalékkal bővült.
Az élelmiszeripar kibocsátása 2,1 százalékkal, a gyógyszeriparé – két hónap visszaesés után – 6,7 százalékkal nőtt a belföldi eladások növekedésének és a külpiaci eladások visszaesésének eredőjeként. A villamosberendezések gyártása 23,6 százalékkal emelkedett tavaly szeptemberhez képest főként a járműgyártáshoz köthető akkumulátorgyártás felfutása miatt. A gépgyártás 4,8 százalékkal csökkent az augusztusi 10,0 százalék után. A legnagyobb visszaesést, 13,9 százalékot, a legkisebb súlyú textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártásában mért a KSH szeptemberben. Az ipari export volumene 3,8 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A forint árfolyama az euróval szemben 8,43 százalékkal gyengült tavaly szeptember óta.
A feldolgozóipari exportértékesítés 38 százalékát képviselő járműgyártás kivitele fél év csökkenés után 8,8 százalékkal nőtt. A 18 százalékos súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 7,5 százalékkal emelkedett, az előző havi szerény, 0,9 százalék után. Az élelmiszerexport 4,4 százalékkal meghaladta a tavaly szeptemberit, a gyógyszerexport ismét csökkent 4,2 százalékkal.
Az ipar belföldi értékesítése gyakorlatilag stagnált, a feldolgozóiparé 1,3 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest. A járműipar belföldi értékesítése 6,1 százalékkal, a számítástechnikai gyártócégeké 10,6 százalékkal haladta meg a tavaly szeptemberit, a kisebb súlyú villamosberendezések iránt 46,6 százalékkal megugrott a belföldi kereslet. Az élelmiszeripar 1,2 százalékkal, a gyógyszeripar 3,6 százalékkal növelte belföldi eladásait.
A tartós fogyasztási cikkeket gyártó ágazatok 16,8 százalékkal tudták növelni belföldi eladásaikat, de a fogyasztási cikkek összes értékesítése 0,2 százalékkal elmaradt a tavaly szeptemberitől. A beruházási javak értékesítése 1,6 százalékkal nőtt.
A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 8,2 százalékkal nagyobb volt a tavaly szeptemberinél. Az új belföldi rendelések 7,0, az új exportrendelések 8,4 százalékkal emelkedtek. Az összes rendelésállomány szeptember végén 6,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, az export megrendelések 6,9 százalékkal, a belföldiek 6,6 százalékkal nőttek.
Az első három negyedévben az ipari termelés 9,2 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Az összes értékesítés 64 százalékát adó külpiaci eladások volumene 9,5 százalékkal, a belföldi értékesítésé 6,6 százalékkal kisebb volt, mint az előző év azonos időszakában.
