Utolérte magát a világgazdaság

A globális bruttó hazai termék az idei második negyedévben már elérte a válság előtti szintet az OECD kimutatása szerint, de a továbbra is bizonytalan kilátások miatt a jelenleg tapasztalható lendületes növekedés közepette is szükség lesz az ösztönző monetáris és fiskális intézkedések fenntartására – írja a párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD jelentésében.

A májusi “Economic Outlook” kiadvány felülvizsgálataként legfrissebb világgazdasági növekedési prognózisában az OECD 5,7 százalékos globális GDP-növekedést jelez előre az idei évre és 4,5 százalékosat 2022-re.    Az idei növekedési előrejelzést 0,1 százalékponttal lefelé, a 2022-es növekedést 0,1 százalékponttal felfelé módosították a májusban kiadotthoz képest. A globális bruttó hazai termék tavaly 3,4 százalékkal csökkent.    A G20-ak GDP-növekedése az idén 6,1 százalék lehet, 0,2 százalékponttal kisebb a májusi prognózisnál, a jövő évi pedig 0,1 százalékponttal nagyobb, 4,8 százalék.

Az euróövezet az idén 5,3 százalékos növekedést érhet el, 2020-ban pedig 4,6 százalékosat. Az idei növekedési előrejelzést 1,0 százalékponttal emelte meg az OECD, a jövő évit pedig 0,2 százalékponttal.    Németország 2021-es GDP-növekedése az előző prognózisban jelzettnél 0,4 százalékponttal lehet alacsonyabb, 2,9 százalékos, a 2022-es pedig 0,2 százalékponttal magasabb, 4,6 százalékos.     Kína idei és jövő évi növekedési előrejelzésén az OECD nem változtatott, 8,5 és 5,8 százalékon hagyta.    Az Egyesült Államok bruttó hazai terméke az idén 6,0 százalékkal növekedhet a mostani prognózis szerint, 0,9 százalékponttal kisebb ütemben az előző, májusi prognózisban jelzettnél. A 2022-es növekedési ütem pedig 3,9 százalék lehet, 0,3 százalékponttal magasabb az előző prognózisnál.

A reál GDP az OECD számításai szerint az idén a második negyedévben csak Törökországban és Kínában haladta meg a még a válság előtt tett utolsó prognózisban jelzettet. A válság által nem érintett utolsó negyedévi, a 2019 negyedik negyedévi bruttó hazai terméket azonban már több ország gazdasági teljesítménye meg tudta haladni az idei második negyedévben: Kína, Törökország, Dél-Korea, Ausztrália, az Egyesült Államok, de szerény mértékben a világátlag is.

A járvány előtt prognosztizálthoz képest azonban a globális GDP még 3,5 százalékos elmaradásban volt a második negyedév végén. Ez mintegy 4,5 ezer milliárd dollár termelési érték kiesést jelent, ami nagyjából egy éves átlagos globális GDP-növekedésnek felel meg.    Inflációs előrejelzését a gazdasági fellendüléssel párhuzamosan élénkülő keresletre, valamint az ellátási láncban jelentkező fennakadásokra hivatkozva megemelte az OECD: a G20-ak esetében a fogyasztói árak 3,7 százalékkal emelkednek éves bázison az idén és 3,9 százalékkal jövőre. Az idei inflációs rátát 0,2 százalékponttal, a jövő évit 0,5 százalékponttal emelte meg az OECD a májusi előrejelzéshez képest.     Az euróövezetben 2,1 százalékos inflációt vár az idén az OECD 0,3 százalékpontos pozitív korrekcióval, jövőre pedig 1,9 százalékosat, 0,7 százalékponttal magasabbat az előző prognózisnál.    A németországi infláció 2,9 százalék lehet az idén és 2,1 százalék jövőre, ami 0,3 és 0,5 százalékpontos pozitív korrekció az májusi adatokhoz képest.     Az Egyesült Államokban 3,6 százalékos inflációt vár az idén az OECD és 3,1 százalékosat 2022-ben. Az ideit 0,7 százalékponttal, a jövő évit 0,5 százalékponttal emelte meg az előzőhöz képest.

A prognózisban foglaltak alapján az OECD a növekedést támogató laza monetáris politikai eszközök alkalmazásának a folytatását javasolja a kormányoknak, valamint az éppen aktuális gazdasági kihívásokhoz igazodó költségvetési politika folytatását. A logisztikai és termelési kapacitás korlátaiból eredő, az inflációs célokat meghaladó áremelkedést a jegybankoknak “tolerálnia kell” az OECD szerint mindaddig, amig a maginfláció kezelhető keretek között alakul és az inflációs várakozások a cél közelében maradnak. A monetáris politika normalizálása felé tett lépéseknek fokozatosaknak kell lenni és a rendkívüli intézkedések megszüntetésével kell kezdeni – írja az OECD.    Hasonlóképpen a költségvetési ösztönző gyors és idő előtti visszavonásától is tartózkodni kell mindaddig, amíg nem körvonalazódnak eléggé a rövidtávú kilátások.