A csiphiány és más alapanyagok, alkarészek beszerzési nehézségei nyomták rá bélyegüket az ipar augusztusi teljesítményére, amelyet még tetéz az energiaárak és a szállítási költségek emelkedése – állapították meg az MTI-nek nyilatkozó elemzők a Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai láttán. Miután nincs jele a problémák oldódásának, a szakértők szerint nehéz időszak elébe tekint a magyar ipar.
A KSH jelentése szerint augusztusban az ipari termelés 2,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, munkanaphatástól megtisztítva 0,6 százalékkal nőtt. Az előző hónaphoz képest 2,7 százalékkal csökkent a szezonálisan és munkanappal kiigazított ipari kibocsátás. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában, azt emelte ki, hogy az ipar augusztusi teljesítményén jól látható a kínálati zavarok hatása. Az alapanyagok és alkatrészek beszerzése továbbra is akadozik, ami így a megszokottnál hosszabb nyári leállásra késztette a gyártókat. Emellett az energiaválság is vélhetően egyre inkább érezteti hatását, hiszen az exponenciálisan emelkedő nyersanyagárak már több szektorban veszélyeztetik a termelést. Az újranyitást követő rendkívül dinamikus kilábalás után mintha falba ütközött volna az ipari kibocsátás. A szállítási problémák, a beszerzési nehézségek és a munkaerőhiány együttese már effektív korlátot jelent a termelés felfuttatásában – állapította meg az ING Bank szakértője. Előre tekintve nem látszik a problémák oldódása. A szállítás tovább drágul és egyre nagyobb késésekkel kell számolniuk a magyar ipar beszállítóinak. Emellett pedig az egekbe szökő gáz- és olajár, valamint az egyéb ipari alapanyagok ára egyre rontja a kényszerből csökkentett termelés profitabilitását. A munkaerő szintén drágul és a potenciális munkaerőtartalék zsugorodása egyre nehezebbé teszi a megfelelő munkaerő felvételét – sorolta.
Mindent egybevetve, meglehetősen nehéz ősz előtt áll a magyar ipar – összegezte Virovácz Péter. Könnyen lehet, hogy jóval kisebb mértékben lesz képes az exportszektor hozzájárulni a gazdaság növekedéséhez, mint az jelenleg feltételezhető. Eközben pedig a tartós költségoldali nyomás a termelői árak elszaladásán keresztül folyamatosan begyűrűzik a fogyasztói árakba is – figyelmeztetett.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szerint is a járműgyártás alapanyaghiánya – amely miatt augusztusban több gyár kényszerült a tervezetten felüli leállásra – magyarázza elsősorban az ipar várakozásoknál kedvezőtlenebb teljesítményét. Bár az alapanyaghiány leginkább a járműgyártást érinti, több ágazat életében is szerepet játszik. Mint hozzátette, egy nyári adatnál mindig ki kell emelni, hogy a tervezett nyári leállások is eltérően alakulhattak az előző évivel összehasonlítva, ám ennek nyomai a júliusi adatokon nem látszottak. Az ipar teljesítményét a következő időszakban az fogja befolyásolni, hogy az ellátási láncok mikor állnak helyre, mikor tud a termelés ismét normál keretek között folyni, illetőleg mikor áll rendelkezésre ismét a termeléshez szükséges mennyiségű alapanyag – jegyezte meg a Századvég Gazdaságkutató szakértője.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint is az augustusi visszafogott teljesítmény hátterében vélhetően döntően az autóipari leállások álltak. A szokásos nyári leállások mellett most az alkatrészhiány miatt bekövetkező rendhagyó kényszerszünetek vezettek a várttól elmaradó teljesítményhez a szektorban – vélekedett. Előretekintve sajtóinformációk szerint szeptemberben újabb leállások fékezhették a termelést. Az utolsó negyedévben sem számíthatnak számottevő bővülésre az Erste Bank elemzői, mivel a külső környezet egyre kevésbé támogató. A kecskeméti Mercedes-gyár is a termelése visszafogására kényszerül a globális kínálati kapacitáskorlátok miatt. A járműipar és a hozzá kapcsolódó alágak mérsékelt teljesítményét azonban továbbra is ellensúlyozhatják az akkumulátorgyártásban és a vegyiparban kiépülő új kapacitások, melyek támogatják az ipar bővülését – fűzte hozzá.
