Az autóipar nehéz időszak előtt áll, egyszerre sokrétegű kihívásokkal kell megbirkóznia. A MAGE május végén megválasztott új elnöke, Krisztián Róbert szerint fontos feladat, hogy az egyesület hozzájáruljon a hazai gépjárműipar versenyképességének javításának elősegítéséhez. Fontos a beszállítói háttér fejlesztése, a gyártóvállalatok fenntartható, zöld működésre áttérésének elősegítése és a működés pénzügyi-, illetve jogi feltételeinek javítása.
A hazai gépjárműipar a jelenlegi helyzetben nemcsak alapanyaghiánnyal, a félvezetőhiányból adódó beszállítói láncok sérülékenységével, az elszabaduló energiaárakkal, inflációval és várható recesszióval, hanem az orosz-ukrán háborús helyzetből adódó következményekkel, illetve az európai uniós elektrifikáció iránti követelményekkel is számolni kell. A személygépkocsi-gyártás ma az ország GDP-jének 5-6 százalékát adja. A járműipari beszállítók további 8-9 százalékot tesznek hozzá a bruttó hazai termékhez. Az ágazat stratégiai fontosságúvá vált a magyar gazdaság számára.
Ugyanakkor nem szabad arról megfeledkezni, hogy a regisztrációs adatokat nézve elég hektikus kilenc hónap van mögöttünk. Éves átlagban több, mint 9 százalékos az elmaradás 2021-hez viszonyítva.
„A Covid lecsengése ellenére az iparág tervezhetősége egyelőre nem tud stabilizálódni. A teljes hazai új-személyautó piac kétszámjegyű csökkenésével számolunk 2022-ben a tavalyihoz képest, ennek egyik fő oka a nemzetközi chiphiány. Minden gyártó igyekszik prioritásokat felállítani a rendelkezésre álló alkatrész mennyiség elosztásánál. Ez összetettebb feladat, mint gondolnánk, figyelembe kell venni ugyanis a piaci igényeket, a profitabilitást, a szén-dioxid-kibocsátást, és ezeknek a szegmenseknek a sorrendje is változhat a prioritási listán” – fogalmazott a szektor 2022-es kihívásairól Krisztián Róbert, a MAGE elnöke, a Magyar Suzuki Zrt. operatív igazgatója. Hozzátette, egyes autómodellekre, gyártótól függetlenül jelenleg még nagy az igény, de a gazdasági helyzet alakulásától függően a szektor szereplői stagnálásra számítanak.
A car sharingé a jövő?
Az alapanyag- és energiaár emelkedések, az inflációs helyzet miatt az autók árszintjeiben további emelkedés várható, az ár pedig egy ponton a mennyiségi értékesítések gátja lehet. Ez különösen a magyar és a kelet-európai országokban okozhat jelentősebb problémát. Ma négy autóból hármat készpénzben fizetnek Magyarországon, az emberek vonakodva lépnek be egy bank által finanszírozott konstrukcióba. Ezek aránya jelenleg mindössze 25 százalék. Az infláció emelkedése a finanszírozási feltételeket is hátrányosan érinti. A vevők háromféleképpen reagálhatnak majd az újautók piacán várható további áremelkedésre: hosszabb ideig használják a meglévő autójukat, használt autót vásárolnak az új helyett, vagy nyitnak a banki konstrukciók felé.
„Az iparág teljesítőképessége szempontjából fontosak lesznek az alternatív finanszírozási programok és a velük kapcsolatos edukáció, hiszen a használt autók piaca két éve folyamatosan növekszik. A jövőben hangsúlyosabb szerep juthat a car sharingnek, amely jó megoldás lehet azoknak, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy új autót vegyenek. A fiatalabb generáció egy része pedig alapvetően nem szeretne járművet birtokolni” – összegzett egy lehetőséget Krisztián Róbert.
Elektromos autók: mit, mennyiért?
A gyártók óriás léptekben folytatják az elektromosítási törekvéseiket. Ez nem csak azt jelenti, hogy idővel minden autógyártó megjelenik tisztán elektromos változattal, de a meglévő hibrid kínálat esetében is növelni szükséges az elektromos hajtás mértékét. Ehhez pedig nagyobb kapacitású lítiumion akkumulátor kell. A zöld fejlesztések az autók felszereltségét is növelik, ahogyan a piaci igények is, amelyek értelmében egyre több vezetéstámogató elektronika kerül a járművekbe.
„Az iparág sokáig úgy gondolta, hogy az elektromos autók széles körű elterjedésével azok ára az egyéb meghajtásúakéval arányos lesz, és ez igaz is, csak nem úgy, ahogy korábban hittük. Valójában az egyéb meghajtások kerülnek ugyanannyiba, mint az elektromos autók a szabályozások miatt, nem pedig fordítva. Az elektromos autózáshoz szükséges infrastruktúra kiépítése fogja tudni tartani a lépést az elektromos autók piaci részesedésének növekedésével. Jelenleg az a kérdés, hogy az átalakulás hatására hogyan változik az elérhető járművek össztömege és ára. A 400-500 kilométeres hatótáv eléréséhez jelenleg 2 tonnás jármű kialakítása szükséges, ami környezeti szempontból sem elhanyagolható, és az ára 15-25 millió forint körül mozog. 200 kilométeres hatótávhoz viszont például elég egy kisebb akkumulátor is, ami kisebb össztömeget is eredményez, és árban is elérhetőbb.” – jelentette ki a MAGE elnöke.
Az Egyesület, mint a magyar gépjárműipar legerősebb képviselete, fontosnak tartja, hogy a hazai gépjárműipar készen álljon és gyorsan reagáljon a szektor jelenlegi és jövőbeli kihívásaira, és támogassa a fenntartható, zöld működésre való átállásban a piaci szereplőket. Egyébként is fontos feladatnak tartja, hogy a MAGE jelenlegi 63 tagvállalatát – amelyek lefedik a magyar gépjárműipari össztermelés 80 százalékát -, támogassák versenyképességük javításában, a beszállítói hátterük fejlesztésében, valamint a működés pénzügyi, jogi feltételeinek javításában. Ez mind biztosíték a jövőbeni fejlődésükhöz. Krisztián Róbert elárulta, az elmúlt években elindult az együtt gondolkodás és az elkövetkezendő időszakban ezt szeretné elnökként még hatékonyabbá tenni: szeretne minél több tagot bevonni az aktív egyesületi tevékenységbe. Mint hozzátette, a MAGE különböző munkabizottságaiban közösen mérik fel az előttük álló kihívásokat, különböző “best practice” bemutatásokkal segítik a tagokat, amennyiben szabályozási változtatást látnak szükségesnek, javaslatot tesznek a kormánynak. Bízik benne, hogy 30 éves multinacionális cégnél szerzett tapasztalatát fel tudja használni arra, hogy szorosan együttműködve a tagsággal, a jövőben még hatékonyabban tudjanak tenni a hazai gépjárműipar érdekében.
