Ferruccio Lamborghini olasz autógyáros, a híresen szép és gyors sportkocsik megalkotója huszonöt éve, 1993. február 20-án halt meg.
1916. április 28-án született az észak-olaszországi Ferrara közelében fekvő Centóban, szülei szőlészettel-borászattal foglalkoztak. Már kiskorában szerette apja traktorát bütykölni, így természetesen gépészmérnöknek tanult. A második világháborúban a légierőnél szolgált szerelőként, 1945-ben brit hadifogságba került. Miután hazatért, javítóműhelyt nyitott, később traktorok gyártásába kezdett, cégét az 1950-es évek végére Olaszország egyik neves üzemévé fejlesztette.
Lamborghini a sportautók szerelmese volt. Egy alkalommal, amikor Ferrarijának kuplungja makacskodott, megdöbbenve fedezte fel, hogy az alkatrész szinte teljesen ugyanolyan mint, amit ő a traktorjaiba épít be. Ezen feldühödve találkozót erőszakolt ki Enzo Ferrarival, akinek asztalára egy új, megbízhatóbb tengelykapcsoló rajzát tette le. Az akkor már legendás konstruktőr visszautasította a “traktorgyárost”, aki ekkor elhatározta, hogy csak azért is megmutatja, hogyan kell igazi sportkocsit gyártani – Ferrarival örök vetélytársak maradtak.
1962-ben Sant’Agata Bolognesében megalapította az Automobili Lamborghinit, amelynek márkajeléül a bikaviadalokért rajongó gyáros a legendás spanyol bika, Murciélago képét választotta. (Az állat a legenda szerint 1879-ben 90 döfést élt túl és még ekkor is olyan hévvel támadott, hogy a torero a közönség kérésére a szokással ellentétben megkímélte életét.) A következő évre készült el első modellje, az orrmotoros 350 GT, majd a kicsit feljavított, erősebb motorral ellátott 400 GT.
Az 1965-ös torinói autószalonon fergeteges sikerrel debütált a P400 névre keresztelt prototípus, a középmotoros sportkocsialváz különlegessége az volt, hogy a 12 hengeres motor nem helypazarló módon hosszában, hanem keresztben helyezkedett el. Nem is maradt el a hatás: sorra jelentkeztek a legnevesebb formatervező cégek a lemezköntös elkészítésére, amire végül a Bertone kapott megbízást. A fiatal Marcello Gandini gyönyörű kocsit tervezett: az 1966-os genfi autószalonon bemutatott Miura (amelynek alakja állítólag egy fekvő női test vonalait követi) valósággal sokkolta a szakértő közönséget. A 300 km/óra fölötti végsebességre képes Miura – akkor a világ leggyorsabb utcai autója – a hírességek figyelmét is felkeltette, Frank Sinatra Amerikából állítólag leopárdbőröket küldött, hogy azokkal vonják be az általa megrendelt álomautó üléseit.
Ezt több sikeres modell követte, a következő nagy dobás az 1974-ben debütált, szintén Bertone által tervezett, merész vonalú Countach lett (a szóval a piemonti nyelvjárásban a bámulatot fejezik ki), amelynek két ajtaja felfelé nyílt, a szokatlan megoldás később a Lamborghinik egyik jellegzetességévé vált. A többi exkluzív sportkocsihoz hasonlóan ez státusszimbólummá vált – mutasd az autódat, megmondom ki vagy.
Az 1973-ban kezdődött olajválság idején a kereslet visszaesett, Lamborghini arra kényszerült, hogy érdekeltségeinek többségét eladja. A tulajdonosok személye a következő években háromszor is változott, a cég 1978-ban csődgondnokság alá is került, mígnem 1987-ben az amerikai Chrysler szerezte meg, ők hét év múlva malajziai és indonéziai befektetőknek adták tovább, a márka 1998 óta a Volkswagen konszern Audi részlegének tulajdonában van. A viselő luxus sportautókat ezalatt is gyártották, mintegy évi kétszázas szériában.
Lamborghini még traktorgyárától is meg kellett váljon, élete utolsó éveiben egy 740 holdas umbriai birtokon gazdálkodott, 1993. február 20-án szívroham következtében halt meg Perugiában. A család kezében csak az épületek, az irodák klimatizálásával foglalkozó üzlet és az iparban használatos hidraulikarendszerek készítése maradt. A cégalapító fia, Tonino Lamborghini 1981-ben céget alapított a “bikás” logóval ellátott luxus kiegészítők, dizájntermékek és biciklik gyártására.
Az Audi “feltámasztotta a dühöngő bikát”, a Murciélago néven megjelent új modell 2002-ben három sebességi világcsúcsot is megdöntött. A másik új típus, a tízhengeres, 560 lóerős motorral szerelt Gallardo a Lamborghini legnagyobb számban gyártott és értékesített modelljévé vált, motorja az Audi Hungaria győri gyárában készült. Ezt követte a 2011-ben piacra dobott Aventador (700-750 lóerős V12-es szívómotorral), 2014-ben a Huracán (V10-es) és 2017-ben a városi terepjáró, az ikerturbós V8-as Urus Super SUV. 2019-ben mutatták be az első Lamborghini hibridmodellt, a limitált gyártású Sián FKP 37-et, és 2021-ben megkezdték a kínálat elektromosítását, az első teljesen elektromos hajtású modell az évtized második felében várható. A Lamborghini központja Bologna mellett, Sant’Agata Bolognesében van, a cégnek mintegy 1800 alkalmazottja van. A cég 2021-ben 8405 szuper sportautót értékesített, forgalmát nem csökkentették a válságok, napjainkban a legtöbb “Lambót” az Egyesült Államokban és Kínában adják el.
Az ikonikus autógyáros emlékére fia 1995-ben múzeumot alapított, amely a Bologna megyei Argelatóban látogatható. 2022-ben mutatták be az életéről szóló, Bobby Moresco rendezte amerikai filmet (Lamborghini: The Man Behind The Legend), a forgatókönyv Tonino Lamborghini életrajzi könyve alapján készült.
