Az autóipar továbbra is számos fronton küzd az ellátási lánc zavarai ellen, kezdve az elektronikai alkatrészek folyamatos hiányával, az ukrajnai háborúval, a magas inflációval, valamint a szállítási kapacitás és a munkaerő kritikus hiányával. E tényezők hatását az S&P Global elemzői úgy becsülik, hogy 2021 januárja és 2023 februárja között 50 millió tervezett járművet nem gyártottak le, vagy nem szállítottak ki (ebből 19 milliót a félvezetőhiány miatt).
Ezeknek a problémáknak a tűzoltása mindennapos próbatétel az autógyártók logisztikai- és ellátásilánc-szakemberei számára, de a problémák nem terelhetik el a figyelmet a fenntarthatósági célok eléréséről. Az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport (IPCC) végső figyelmeztetést adott ki, hogy ha nem tesznek azonnal lépéseket, az üvegházhatású gázok növekvő kibocsátása a világot a visszafordíthatatlan károk szélére sodorja.
A németországi Bonnban megrendezett idei Automotive Logistics and Supply Chain Europe konferencia nyitóelőadásában Dieter Braun, az Audi ellátási láncért felelős vezetője felvázolta az autógyártó négypontos stratégiáját, amellyel a 2021-ben aláírt párizsi éghajlatvédelmi megállapodásban vállalt kötelezettségeit kívánja teljesíteni. Az autógyártó célja, hogy 2025-ig 30 százalékkal csökkentse járművei életciklusából származó szén-dioxid-kibocsátását, ami az első jelentős lépés a szén-dioxid-semlegesség megvalósításához vezető – ma még végtelennek tűnő – hosszú úton.
A célok elérését szolgáló intézkedések a következők: az alumínium átfogóbb és fenntarthatóbb, zárt körfolyamatú újrahasznosítása az alacsony kibocsátású akkumulátorgyártás mellett; a gyártási létesítmények kevésbé szennyezővé tételére irányuló rendelkezések, többek között napelemes tetőfedés és szennyvíz-visszanyerés alkalmazásával; 2026-tól kizárólag akkumulátoros elektromos járművek (BEV) gyártása; valamint az elhasználódott akkumulátoros elektromos járművek újrahasznosítása.
Braun szerint a stratégiát a lehető leghamarabb meg kell valósítani, mivel az autóipar globálisan a szén-dioxid-kibocsátás 10 százalékáért felelős, és az Audi anyavállalata, a VW csoport becslések szerint önmagában 1 százalékért felelős. A VW-csoport 2022-ben 4,56 millió járművet értékesített világszerte.
Míg a közlekedési kibocsátások jelenleg a jármű teljes életciklusa során okozott teljes szennyezésnek mindössze 2 százalékát teszik ki, Braun szerint ez az arány a BEV-ek eladásának növekedésével növekedni fog. Az akkumulátorlánccal kapcsolatos terhek jelentős százalékban járulnak hozzá a szén-dioxid-kibocsátáshoz. Ide tartozik az alapanyagok bányászata, finomítása és szállítása, valamint az akkumulátorcellák gyártása.
“Még mindig sok belső égésű motorral hajtott autót gyártunk, de ha ezt BEV-ekre cseréljük, akkor a logisztikai műveletek maradnak” – mondta Braun. “Ezért kell most arra koncentrálnunk, hogy megoldást találjunk arra, hogy ez is szén-dioxid-mentessé váljon.”
Első lépésként az akkumulátoroknak a gyártóüzemekbe történő szállításánál kell csökkenteni az emissziót. Braun elmondta, a prizmatikus lítium akkumulátorok vasúti szállításával a Samsung SDI budapesti gyárából a belgiumi Brüsszel melletti összeszerelő üzemébe évente 3800 tonna szén-dioxidot takarítanak meg. Az Audi az alkatrészek csomagolásához használt műanyag mennyiségének csökkentésén is dolgozik, és Braun szerint máris évi 500 tonnával csökkentette azt.
Három az egyhez
A dicséretes megtakarítások mellett azonban a kész járművek szállítása jelenleg háromszor annyi károsanyag-kibocsátást okoz, mint a bejövő szállítás. Braun szerint a jelenlegi 3-1 arányú egyenletet a kimenő és a bejövő szállítások között meg kell változtatni, ami nem könnyű feladat, mivel a BEV-ek lényegesen nehezebbek, mint a belső égésű járművek, és egyre nagyobbak, ami azt jelenti, hogy egy szállítási eszközre kevesebb és nehezebb jármű jut. Az SP Global szerint a BEV-vásárlások is inkább a nagyobb C és D szegmensben jellemzőek, a kisebb belépőszintű, villanyautók iránt nincs akkora kereslet.
Az Audi, anyavállalatához hasonlóan, a vasút nagyobb mértékű használatát szorgalmazza a járművek szállításában – erre szép példa az Audi Hungaria Győrben. Ám ennek a vasútnak megújuló energiával kellene működnie, amit Németországban egyelőre csak a DB Cargo állami vasúttársaság kínál. A logisztikai vezető elmondta, hogy az Audi már 2017-ben elérte a szén-dioxid-semleges státuszt a németországi szállításoknál a DB Cargo Ecoplus szolgáltatásával, amely megújuló forrásokból nyeri a vontatást.
A német vasúti hálózat zavarai (közlekedési sztrájk) azonban arra kényszerítik a be- és kiutazó szállítmányokat, hogy ideiglenesen a közútra térjenek vissza. Braun szerint ez arra késztette az Audi logisztikai csapatát, hogy rugalmasabban tervezzen, és jobban együttműködjön a partnerekkel, hogy mérsékelje a fennakadásokat és a környezetvédelmi céljait érintő kockázatokat.
“Még világos stratégiával sem fogunk egyedül boldogulni” – mondta Braun. “Ez stratégiai partnerségeket jelent a logisztikai szolgáltatókkal, a német vasúttal, az üzemanyaggyártó cégekkel a bioenergia kínálata érdekében. Rugalmasnak kell lenni, világos célokkal kell rendelkezni, amelyeket szükség esetén esetleg felül kell vizsgálni és módosítani kell, de az irányt nem szabad elfelejteni. A jogszabályok segítenek, de a legfontosabb, hogy a minden évben változó jogszabályok egyértelműek legyenek”.
