Ez a kompakt Mercedes-Benz már nem egyszerűen prémium autó, sokkal inkább a luxus kategóriába tartozik. Nem véletlenül: a márka több pénzt keres, ha még feljebb teszi a lécet, a vásárlók pedig többet kapnak – magasabb áron. A tesztelt Mercedes-Benz GLC 220d mindent megad, mi szem-szájnak ingere.
Hogy néz ki?
A második generációs Mercedes-Benz GLC (gyári kódja X 254) életben nagyobb, mint ami a képeken látszik – szolid, visszafogott autó benyomását kelti. Mert az is, annak ellenére, hogy a tesztautónk több mint 32 millió forintba került. A Mercedes-Benz GLC hossza 4716 milliméter (elődjénél hat centivel hosszabb), szélessége 2076 milliméter (tükrökkel, azok nélkül mérve 1890 milliméter), magassága 1640 milliméter, tengelyek közötti távolsága 2888 milliméter, alaktényezője 0,29.
Az utastér luxusa első látásra túlzásnak tűnhet, de ha befészkeltük magunkat, sose akarunk kevesebbet. Látványosak az középkonzolt uraló légbeömlők, amelyek kiemelkednek a síkból és belső világítást is kaptak. A színt mi határozzuk meg (hatvannégyből választhatunk). A hangulatvilágításban nagyon erős a Mercedes-Benz, este azonban a színkavalkád visszatükrözése zavarja a jó kilátást, kikapcsolni menetközben szinte lehetetlen, meg kell szoknunk vakon vezetni, oldalsó tükrök nélkül (ha feltűnik egy fényszórópár, akkor már nincs gond; szürreális az utunk, ha egyedül suhanunk az éjszakában, a beltér hangulatvilágítása uralja az auránkat).
A Burmester térhatású hangrendszer szépen szólt, köszönhetően a rendelkezésre álló 710 watt kimenő teljesítménynek. Ezt 15 nagy teljesítményű hangszóróval, első basszus technológiával, valamint egy kilenccsatornás DSP-erősítővel érték el a németek.
A kormány érintéses, billenő, simogatható kezelőszerveit szokni kell, nem mondom, hogy a teszt végén ösztönösen kezeltem a funkciókat, de volt, amit már megtanultam. A kormány mögötti tűéles digitális kijelző átlója 12,3 hüvelyk. A navigáció éles helyzetben élőképre vált, a követendő irányt kiterjesztett valóság elemekkel jelzi. A parkolásban 360 fokos kamerarendszer segít. A klíma szerencsére külön felületet kapott a hatalmas – 11,9 hüvelyk képátlójú, hat fokkal a vezető felé fordított – álló kijelző alján, az ülésfűtést az ajtó belső borításán találjuk, ahogy az ülésállító gombokat is.
Az utastér minősége hibátlan, az ülések kényelmesek, az ergonómia példás, a digitális felületek kezelése megtanulható, bár menet közben nem ajánlott elveszni a menük és almenük tengerében, de ha esetleg valakire várnánk, minden percet hasznosan tölthetünk el a különböző al- és főrendszerek tanulmányozásával. Bőséges a hely a második üléssorban is, a feleségem csak a kiszállásnál panaszkodott a széles küszöb miatt.
A csomagtartó hatalmas, alaphelyezetben 620 literes, amit az ülések teljesen síkba döntésével közel 1,7 köbméteresre bővíthetünk – a padló alatti is van rekesz, benne a Mercedesekben elmaradhatatlan összecsukható kosárral. Akinek magasan lenne a csomagtér pereme, annak szólok, hogy a kocsi légrugós, és lentebb lehet engedni pakoláshoz. A padló alatt bő rekeszt találunk, pótkerék nincs, a defektjavító felszerelés mellett van hely rejteni való holmiknak. A Mercedesnél vannak okos tervezők, a felemelhető padló kampóval akasztható a kalaptartóhoz, így a rekeszbe egyszerűen, két kézzel pakolhatunk.
Hogy megy?
A kisebbik dízel (gyári kódja OM654) is bőségesen elég a Brémában, Sindelfingenben és Pekingben gyártott Mercedes-Benz GLC magabiztos mozgatásához, a 220d jelű 1993 köbcentis, hosszában beépített, négyhengeres erőforrás legnagyobb teljesítménye 197 lóerő, legnagyobb forgatónyomatéka 440 Nm. A főtengely kovácsolt acél, a motorblokk és a hengerfej alumínium, a dugattyúk acélból készültek. A nyomócsőben 2700 bar a nyomás. Álló helyzetből 100 kilométer/óra sebességre nyolc másodperc alatt gyorsul, a 20 mázsás Mercedes-Benz GLC 220d végsebessége eléri a 220 kilométer/órát. Ez a motor is lágy (48 voltos) hibrid, azaz az öngyulladós gépet 17 kilowatt teljesítményű (23 lóerő) 200 Nm maximális nyomatékú villanymotor támogatja.
Milyen vezetni?
A kilencfokozatú bolygóműves automatikus váltó igen finom szerkezet, működése talány, sosem éreztem a váltást, kivéve, mikor éppen azt figyeltem. Ám ha sebesen akarunk elindulni álló helyzetből, vagy ha normál módban hirtelen gyorsulni szeretnénk, akkor tétovázik. A kormányzás pontos, alapos visszajelzést ad az útviszonyokról, a kormányzott hátsó kerék (a rendszer 60 kilométer/órás sebesség alatt 4,5 fokot fordít a hátsó kereken az elsőkkel ellentétes irányba, nagyobb tempónál pedig az elsőkkel megegyező irányban legfeljebb 1 fokot) néha szokatlanul kis fordulókat eredményez, szűk helyen manőverezni pehelykönnyű ezzel a kocsival. Fordulókörének átmérője ezzel a felszereléssel 11 méter.
Az elöl dupla-, hátul többlengőkaros futómű kényelmes, kényeztető, a rugóutak azonban túlságosan hosszak, rossz úton pedig túlzottan nagyot üt, miközben a fekvőrendőrökön ügyesen átsiklik. De ott és akkor bezzeg nem mondja, hogy Vigyázat, fekvőrendőr! A légrugókkal két centit lehet emelni a szabad hasmagasságon, így könnyebb terepen elboldogul a szabadidő-autó.
Alapvetően takarékos üzemmódban hajtottam a kocsit, ez meg is látszott a fogyasztáson, ami rendkívül kedvezően, 5,4 liter/100 kilométerre alakult, úgy, hogy az ülésfűtést és a párátlanítót azért használtam és az M0-áson sem a külső sávban tögymörögtem. Dinamikus menetmódban feszesebbé válik a futómű és a motor hangja is erősebben szűrődik be a kiválóan szigetelt utastérbe, a váltó pedig gyorsított ütemben kapkodja a fokozatokat.
Vezetése pihentető, ez a kocsi tényleg a nyugalom megtestesülése. A távolsági fény kapcsolgatásával nem kell foglalkozni, az intelligens, digitális vezérlésű fényszórók vakításmentesen varázsolnak nappalt előttünk az éjszakában. Többsávos autópályán a bekapcsolt tempomat képes sávot is váltani, ha megpöccintjük az irányjelző karját.
Két nagyon idegesítő helyzetet éltem meg a Mercedes-Benz GLC-ben. Az egyik, hogy a legváratlanabb pillanatban – naponta legalább egyszer – megszólal egy női hang és közli: Vigyázat, fekvőrendőr! Ettől mindig majdnem berosáltam, mert persze, hogy nem volt a környéken se fekvő, se álló, de még ülő rendőr sem – például az Illatos úton, vagy az 51-esen. A másik szintén az ijesztés kategóriájába tartozik. Van egy különleges forgalmi helyzet Ráckeve bevezetőjén, ahol a főútba kétoldalról egyszerre csatlakozik be egy-egy sáv, ráadásul az egyik vasúti síneken át vezet. Ha egyszerre ér oda mellénk két oldalról egy-egy autó, akkor tényleg olyan, mintha elcsapnának, de szerencsére mégsem ez történik, mindkét autó megvárja, hogy elhaladjon a főúton közlekedő, majd adott pillanatban becsatlakoznak. A mesterséges intelligenciának ez még sok, a Mercedes-Benz beépített őrangyala egyszerűen befékez, berántja a biztonsági öveket és ezzel halálra ijeszti a sofőrt és az utasokat. Szerencsére a mögöttem érkező megfelelő távolságot tartott, így az ijedtségen kívül más baj nem történt. Más lett volna a szitu, ha a jobbról érkező pickup nem adja meg az elsőbbséget, nos, akkor ez az elővigyázatosság talán életet is mentett volna.
A vészféksegéd amúgy jól működik: 60 kilométer/órás tempóról határozott erővel fékezve megállítja az autót az észlelt akadály előtt, ha a sofőr nem reagál.
Terepen is jól teljesít a GLC, a tesztautóban alkalmazott offroad terepprogram mellett rendelhető egy még fejlettebb kapaszkodóképességű offroad. Az új modellnek nem találtam meg a terepszögeit, a korábbi változat gázlómélysége 30 centi, első terepszöge 29,6 fok, hátsó terepszöge 23,6 fok volt.
Mennyibe kerül?
A Mercedes-Benz GLC 220d már nem csupán prémium autó, hanem luxusautó, így az ára is borsos: 23,447 milliótól indul, a tesztelt csúcsváltozatért 32 millió forintot kérnek.
Kép és szöveg: Biró Csongor
