Kuvait megállapodott a katonai drónokat gyártó Baykar Defense török nagyvállalattal, hogy 367 millió dollárért vásárol tőle az egyre keresettebb Bayraktar-TB2 típusból – jelentette be a kuvaiti hadsereg.
Ezek a harci drónok képesek könnyű, lézervezérlésű bombákat szállítani, és akár 27 órán keresztül is levegőben maradni, amely “rekordot” a vállalat szerint a drón 2019-es kuvaiti tesztrepülése során állította be. A bejelentés alapján Kuvait lett a 28. ország, amely TB2-es drónokat vásárolt. A pilóta nélküli harci légi járművek iránti kereslet azután lendült fel, hogy nagy sikerrel telepítették őket olyan háborús övezetekbe, mint Líbia, Szíria vagy Ukrajna.
Fahád el-Doszari dandártábornok, a kuvaiti légierő operatív parancsnoka a Twitteren közétett videóüzenetében kijelentette: a drónflotta támogatni tudja a kuvaiti haditengerészetet és a parti őrséget, illetve ellenőrizheti a Perzsa(Arab)-öböl menti ország tengeri és szárazföldi határait. Hozzátette: a drónok “felderítő és célzott küldetéseket” is végre tudnak hajtani amellett, hogy keresési és mentési műveletek támogatásában vesznek részt.
Sem a Baykar vállalat, sem a kuvaiti kormány nem hozta nyilvánosságra, hogy hány drónt vásároltak meg a 367 millió dolláros üzlet keretében, és hogy mikor szállítják le őket. Becslések szerint egy ilyen drón ára közel kétmillió dollár. Mindenesetre a kuvaiti állami média közlése szerint a szerződés más fegyverekről, elektronikus hadviselési, valamint Nato-kompatibilis, hordozható, földi irányítású berendezésekről is szól.
A Baykar Defense tulajdonosa Recep Tayyip Erdogan török elnök veje, Selcuk Bayraktar és az ő családja. Maga Selcuk Bayraktar a vállalat műszaki igazgatója is.
Szakértők szerint a Bayraktar-TB2-esek kulcsszerepet játszottak a líbiai polgárháborúban, illetve jelentős katonai előnyhöz juttatták Törökország szövetségesét, Azerbajdzsánt abban a háborúban, amely 2020-ban folyt az utóbbi és a Tbiliszi támogatta hegyi-karabahi örmények között a vitatott hovatartozású területért. Ugyanezek a harci drónok segítették Kijevet az ukrajnai nagyvárosok kitartó védelmében, még sok nyugati katonai szakértőt is meglepő hatékonysággal vetették be ezeket az orosz csapatok ellen. Ezt követően éles verseny robbant ki a világ országai között, hogy a pilóta nélküli katonai légi járművekből vásárolhassanak.
Kuvait az Egyesült Államok jelentős, nem Nato-tag katonai szövetségesének számít. Washington szoros katonai partneri kapcsolatban áll a kis országgal azóta, hogy az 1991-es öbölháborúban a Szaddám Husszein diktátor vezette iraki hadsereg megszállta azt, majd az amerikai erők kiűzték őket onnan. Itt található az Egyesült Államok hadseregének központi hadszíntéri parancsnoksága (Camp Arifjan), és jelenleg is mintegy 13 500 amerikai katona állomásozik Kuvaitban.
