Megújult a prémium kisautó-szegmens etalonja. A háromajtós, 204 lóerős Mini Cooper S változatot élmény vezetni – még automatikus váltóval is.
A Mini Cooper S negyedik generációja jobban néz ki kívül és belül, mint elődje, de a jó hír, hogy a vezetési élmény semmit sem változott. Konstans, állandó, következetes és megrendíthetetlen.
Hogy néz ki?
A Mini Cooper S hossza 3,9 méter, 1,7 méter széles, 1,45 méter magas, tengelytávja 2,5 méter.
A középkonzolt uraló kör alakú oled kijelző nagyon mutatós, de annyira nem magától értetődő a kezelése, főleg, ha a telefon tükrözését használjuk navigációra, zenehallgatásra. Menet közben nehéz eltalálni ujjbeggyel a megfelelő apró ikont, inkább bosszúságot okoz a tétova matatás, semmint örömet. Álló helyzetben nincs vele gond, de minek és mire használnék egy (ilyen) kocsit álló helyzetben? A klíma kezelése sem könnyebb, szerencsére a párátlanító önálló, fizikai kapcsolót kapott a többnyire textillel borított középkonzolon.
A második üléssor nem felnőttnek való, az én esetemben nem is ülésként funkcionált, ledöntöttem, a hokis cuccomnak kellett a hely. Alaphelyzetben nem túl nagy, 210 literes a csomagtartó, de bővítve a 725 liter egész praktikus, de nem vennék rá mérget, hogy például egy karácsonyfa befér.
Hogy megy?
Elöl hajt és jól gyorsít a 204 lovas, 300 newtonméter maximális forgatónyomatékú BMW-négyhengeres. Álló helyzetből 6,6 másodperc alatt ugrik az üresen 13 mázsás kocsi 100 kilométer/órára, a végsebesség 240 kilométer/óra körüli. A váltó hétfokozatú automata – tudom, gáz, hogy nem kézivel adják, de hát mit csináljak, halad a világ… -, kormány mögül nem lehet kapcsolni, ami szintén furcsa, mert az amúgy vezetés élményét erősíti, elhiteti velünk, hogy mi irányítunk.
A menetdinamikai kapcsolót többnyire green, azaz takarékos állásban használtam, de még így is meglepett, hogy a közel ezer kilométeres tesztelés során 6,7 litert fogyasztott átlagban a kis Mini száz kilométerenként. Úgy, hogy közben a vezetés minden kilométerét élveztem. Néha túlzásba is vittem, remélem, nem kapott le a traffipax… Go-kart (azaz sport) módban egész megengedő a menetstabilizáló, ha nem lett volna gyakran vizes és csúszós az út, jobban csikorogtattam volna a gumikat, de így sem unatkoztam.
Milyen vezetni?
Egyetlen szóval: csodálatos. A kormány vaskos, a gokartszerű felépítés garancia a jó úttartásra – rossz úton azonban hajlamos elpattogni az autó, de nemcsak a hátsója, hanem az egész kocsi egyben ugrik ide-oda. Mókás, csak legyen kikapcsolva tempós haladáskor a sávtartó, mert elpattanás közben a visszarántó manőver csúszós úton okozhat izgalmakat.
Élénk vezethetőségét azonnali teljesítmény-leadás, precíz kormányozhatóság, erőteljes fékrendszer és típus-specifikus hangolású adaptív futómű-, illetve lengéscsillapító-technológia jellemzi. Mindegyik lengéscsillapítóban egy kiegészítő szelep gondoskodik arról, hogy pontosan ellensúlyozza az adott kerék megtapadásával hirtelen fellépő nyomást, az ellensúlyozás mértékét pedig 50-100 ezredmásodperc között képes a nyomáshoz állítani. A lengéscsillapítók ellensúlyozási mértéke a vezetési szituáció és az útviszonyok függvényében akár 50 százalékkal is csökkenthető. A technológia még egyenetlen útfelületeken is jelentős mértékben fokozza az utazás kényelmét és a modell pontos vezethetőségét, kanyarodás közben pedig még határon autózva is sportos úttartást garantál. Fekvőrendőrökön azonban csúnyán felüt, ahogy a vízszintes bordázatokat sem díjazza.
Mennyibe kerül?
A belépő Mini modell a 156 lovas Cooper C, amely automatikus váltóval 9,99 millió forintért lehet a miénk. A képeken látható jól felszerelt, Mini Cooper S változatért alapból 11,655 millió forintot kérnek el, a tesztautó azonban ennél jóval drágább volt, majdnem 15 millió forint az ára.
Kép és szöveg: Biró Csongor
