Hétköznapivá válik a mesterséges intelligencia (AI) és a gépi tanulás (ML) a Cisco Magyarország 2019-re vonatkozó technológiai előrejelzése szerint.
Közölték, jövőre is érvényesek maradnak azok a trendek, amelyek már 2018-ban is foglalkoztatták a vállalatokat: hogyan tudják felhasználni a rendelkezésükre álló óriási adatmennyiséget, optimalizálni a felhő alapú multicloud környezetet és biztonságosabbá tenni informatikai rendszereiket. Az elemzés szerint a 2019-es évet egyszerre jellemzi majd az evolúció, a már létező trendek bővülése és fejlődése, illetve az az igény, hogy a digitalizációt és az új technológiákat minden eddiginél gyorsabban adaptálják az üzleti folyamatokba. Az elmúlt években gyorsan fejlődött a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás: az önvezető autók és a humanoid robotok megragadták a közvélemény fantáziáját, miközben az üzleti szereplők igyekeznek felmérni, hogy mi szükséges az AI-ML hatékony bevezetéséhez – írták.
A Cisco szerint ahhoz, hogy a cégek alkalmazni tudják az AI és ML megoldásokat, fontos a megfelelő digitális háttér: az adatgyűjtési és az adatmegőrzési folyamatoknak készen kell állniuk, illetve megfelelő számítási kapacitásra van szükség, ami képes vizualizált információkat előállítani. Bár jövőre az AI és az ML az önálló döntések meghozatala helyett még inkább csak támogatást nyújt a felhasználóknak, az adatközpontú fedezeti alapok már ma is nagyban támaszkodnak az AI-ra az új kereskedési modellek kialakításában. A munkaerőhiány miatt a HR részlegek szintén a mesterséges intelligenciát hívják segítségül, hogy megtalálják és megtartsák a legalkalmasabb munkatársakat – közölték az elemzésben.
Kiemelték: az internet korábban elképzelhetetlen mértékben növekszik. A Cisco Visual Networking Index (VNI) jelentése szerint 2022-ben az adatforgalom nagyobb lesz, mint az internet elindítása óta eltelt 32 év alatt összesen. Az adatforgalom folyamatosan növekszik: a globális IP-alapú adatforgalom 2017 és 2022 között várhatóan háromszorosára bővül, 26 százalékos éves növekedési ütemet produkálva. 2022-re a globális népesség 60 százaléka lesz internethasználó. Közben maga az internet is jelentősen átalakul a testen viselhető eszközök, az okosotthonok és az önvezető autók révén. Az IoT szenzorok (Internet of Things – a dolgok internete: a világhálóra csatlakozó intelligens használati eszközök kapcsolódása) kiterjedt hálózata kevésbé látványos, de jelentős hatása van az iparban, a mezőgazdaságban, a logisztikában, vagy az intelligens városi parkolórendszerekben. 2022-re több mint 28 milliárd eszköz csatlakozik majd az internetre, és ennek több mint fele gép-gép (M2M) kapcsolat lesz.
Az előrejelzés szerint az ultra-HD felbontás, az élő videók és a virtuális valóság (VR) terjedése jelentős sávszélesség-igényt generál majd: 2022-re a videóforgalom az összes IP-alapú adatforgalom 82 százalékát teszi majd ki. Ezen belül az élő videók adatforgalma 2017 és 2022 között tizenötszörösére növekszik, és a teljes internetes videóforgalom 17 százalékát teszi majd ki, miközben fokozatosan felváltja a hagyományos műsorok nézésével töltött időt. A mobil adatforgalom 2019-ben is tovább növekszik. Az 5G-re való áttérés még korai szakaszban van, így a legelterjedtebb protokoll továbbra is a 3G és a 4G marad.
Az elemzés szerint a blockchain terjedése folytatódik, új, az üzleti szférán túlmutató innovációk várhatók. A blockchain technológia egyre elterjedtebb lesz az olyan területeken, mint az ellátási lánc kezelése, a hálózatok, a digitális azonosítás és a devizakereskedelem. Valószínű, hogy 2019 végére minden nagyobb felhőalapú szolgáltató használni fogja a blockchain-t, amely az elkövetkező években a legtöbb AI és IoT szolgáltatás alapvető részévé válik – írták.
A jelentés kiemeli ugyanakkor, hogy a cégeknek újra kell gondolniuk hálózataikat. Az 5G, a virtuális valóság, az IoT vagy az AI-ML technológiák egy olyan digitális gerincre épülnek, amely számos nyilvános és magánhálózatból áll: 2020-ra óránként egymillió eszköz csatlakozik majd az internetre. A ma használt hálózatok többségét ugyanakkor nem a jövő hálózati igényeire tervezték. A rengeteg eszköz, a sávszélesség iránti igények és a támadási felületek növekedése azt is jelenti, hogy a hálózatok manuális üzemeltetése fenntarthatatlanná válik – mutat rá az elemzés. A korábban különállóan kiépített, majd egymással összekapcsolt hálózatokat egyesíteni kell egy multi-domain architektúrában, amely automatizált, képes előre jelezni a működési problémákat, megállítani a kibertámadásokat, miközben folyamatosan tanul és fejlődik.
