Londoni pénzügyi elemzők szerint az Egyesült Államokkal vívott kereskedelmi konfliktus és a belső gazdaságszerkezet átalakulási folyamatának összeadódó hatásai miatt Kína az eddig vártnál valamivel később veheti át az első helyet Amerikától a világ legnagyobb gazdaságainak ranglistáján, de a helycsere továbbra is a 2030-as évek elejére valószínűsíthető.
Az egyik legtekintélyesebb londoni gazdasági-üzleti elemzőcég, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) minden év végén összeállítja a következő másfél évtizedre szóló prognózisát a világ vezető gazdasági erőcentrumainak sorrendjéről a dollárban, folyó áron számolt nominális hazai össztermék (GDP) alapján. 243 oldalas, 193 országot rangsoroló éves elemzésükben (CEBR World Economic League Table, WELT 2020) a ház szakértői közölték: jelenlegi várakozásuk szerint az Egyesült Államok és Kína 2033-ban cserél helyet a legnagyobb gazdaságok globális ranglistájának első két helyén. A CEBR a tavalyi WELT-tanulmányban ugyanezt 2032-re, két éve 2030-ra jósolta.
A cég a következő másfél évtizedre folyamatszerűen lassuló kínai gazdasági növekedéssel számol. Mostani előrejelzése szerint a kínai hazai össztermék 2019 és 2024 között éves átlagban 5,4 százalékkal, a 2024-2029-es időszakban évente átlagosan 5,2 százalékkal, a 2029-től 2034-ig terjedő időszakban 4,3 százalékos évi átlagos ütemben bővül. A CEBR hangsúlyozza: a megállapodást ígérő fejlemények ellenére azzal számol, hogy az amerikai-kínai kereskedelmi konfliktus a következő években is folytatódik változó intenzitással, és a közvetlen kereskedelmi problémákon túl kiterjedhet olyan területekre, mint a szellemi javakhoz fűződő jogok vagy az iparban érvényesített állami befolyás mértéke. Az előrejelzés szerint mindemellett Kína a jövő évtől várhatóan olyan új gazdasági stratégiába kezd, amelyben csökken a növekedés ütemének jelentősége, és a növekedés minősége kerül előtérbe.
A CEBR elemzői szerint a 6 százalékos éves kínai GDP-növekedési ráta immár nem “szent és sérthetetlen”, helyette olyan célkitűzések kapnak elsődleges fontosságot, mint a szélsőséges szegénység végleges felszámolása, a régiók és társadalmi csoportok közötti egyenlőtlenségek mérséklése és a környezet állapotának javítása.
A ház modellszámításai alapján azonban a mozgó 15 éves előrejelzési időszak végére, 2034-re a kínai hazai össztermék nominális értéke így is eléri a 38 560 milliárd dollárt. Az amerikai GDP-érték 36 951 milliárd dollár lesz ugyanabban az évben.
Az előrejelzés szerint a jelenlegi dinamikák alapján mindazonáltal biztos, hogy a 2020-as évtized teljes időszakában az amerikai gazdaság marad a legnagyobb a világon. A ház kiemeli, hogy az Egyesült Államok részaránya a globális GDP-értéken belül jelenleg még növekszik is: az idén az amerikai gazdaság a világgazdaság bruttó teljesítményének 24,8 százalékát adta a tavaly mért 24,2 százalék után. Az idei amerikai részarány a globális gazdasági teljesítményen belül 2007 óta a legmagasabb, jóllehet ennek jelentős részben a dollár ereje az oka – áll a CEBR tanulmányában.
Az előrejelzés szerint 2034-ben az első helyezett Kína és a második helyre kerülő Egyesült Államok mellett az addigra valószínűleg a harmadik helyre felzárkózó India és a negyedik helyezett Japán, valamint egyetlen európai gazdaságként az ötödik helyre kerülő Németország alkotja majd a világ legnagyobb gazdaságainak felső ötös élmezőnyét.
A CEBR hosszú távú prognózisa szerint a magyar gazdaság a 193 gazdaságot számláló listán az idén az 56. helyen lesz a dollárban mért hazai össztermék alapján, és ez a pozíció a 2034-ig szóló előrejelzési időszak végéig nem sokat változik. A ház modellszámításai szerint a magyar nominális GDP-érték 2034-ben 345 milliárd dollár lesz, és Magyarország ezzel a teljesítménnyel abban az évben az 58. helyet foglalja majd el a 193 gazdaság mezőnyében.
