Exkluzív expókrónika

Magyarok a világ járműgyártásában
Ismerni és megőrizni a múltat, élni a jelent, megálmodni a jövőt, ezeknek a gondolatoknak a jegyében rendezte meg az Autós Nagykoalíció idén a Magyarok a Világ Járműgyártásában kiállítást. Boros Jenő írása.

Hosszú volt a szünet, nagy volt a várakozás, de jól sikerült az előadás. A szereplők igazi show-t varázsoltak a nagyszínpadra a Magyarok a Világ Járműgyártásába kiállítás megnyitóján és a műsor a G pavilonban folytatódott három napon át.  Volt mit megcsodálnia a publikumnak, több mint 42 ezren látogattak el a kőbányai expóra, melynek egyre fontosabb része a magyar jármű történetet bemutató kiállítás.

Hengerelt a MÁVAG

Egy fedél alatt jelent meg a múlt, a jelen és a jövő, mindez a magyar mobilitás, a járműtörténet és közlekedésbiztonság jegyében. A fedél jelen esetben hatezer négyzetméteres autós Kánaán jelent, ahol mindezt tető alá hozták.

Szinte lehetetlen küldetésnek tűnt, mert komoly logisztikai feladatokat kellett megoldani. Például tréleren becentizni egy monstre úthengert a G pavilonba, úgy, hogy közben sem a épületben, sem a többi kiállítási tárgyban ne legyen semmilyen kár. A Magyar Közút speciális alakulata simán megoldotta ezt, így bárki közelről megcsodálhatta a 130 kilométeres távolságból felcipelt MÁVAG Munktels úthengert, mely 1976-es nyugdíjazása óta a Kiskőrösi Közúti Szakgyűjteményben parkol.

A cikk eredetileg a www.autoszektor.hu weboldalon jelent meg.

Autós újdonságok

Az importőrök és forgalmazók pavilonjában 25 márka standján igazi újdonságok sorakoztak, ott voltak a legkorszerűbb benzines, dízel, hibrid és elektromos hajtású modellek.

Itt láthatta először a nagyközönség az ANK által meghirdetett Év Magyar Autója verseny győztes járműveit.

A díjazottakon kívül is több újdonságot állított ki az Audi, a BMW, a Citroën, a Dacia, a DS, a Fiat, a Ford, a Hyundai, Kia, a Lexus, a Mercedes, a Nissan, az Opel, a Peugeot, a Renault, a Škoda, a Subaru, a Suzuki, a Toyota és a VW, a legtöbb márka standján álltak hibrid és teljesen elektromos autók is.

Minden autóban van valami magyar

Ismerni és megőrizni a múltat, élni a jelent, megálmodni a jövőt, ezek mentén állt össze az idei kollekció, melyben szerepelt a több mint ötszáz éves kocsi szekér, Pannónia motorsor és villamos hajtású versenyautó is.

A csavaros magyar ész korszakalkotó terméke a Komárom megyei Kocs községben megalkotott kocsi, melynek újabb replikája készül, ami majd a keszthelyi múzeum gyűjteményét gazdagítja.

Focipályányi területen mutatta be az Autós Nagykoalíció a múltat, a jelent és a jövőt, a Magyarok a Világ Járműgyártásában kiállításon a hazai járműipar történelmét lehetett megismerni.

Félezer éve letették névjegyüket a magyar mesterek azzal, hogy megalkották a klasszikus utazó kocsit, azóta is járműipari alapigazság, hogy minden autóban van valami magyar, ezt a kiállítás is jól illusztrálta.

Komplett darabok

Igazi különlegesség volt Porsche Hungária standján parkoló az Audi E-Tron GT, és Q3 Sportback RS, melyet győri motor hajt. A kecskeméti Mercedes gyár is kiállította forróvérű modelljeit, a CLA 35 és 45 AMG-t, valamint a nagy csomagterű CLA Shooting Brake-t, méghozzá magyar nemzeti színekre komponálva. Az Opel Mokka és Crossland orrában szentgotthárdi motor működik. Teljesen magyarországi gyártású az esztergomi Suzukinál készülő Vitara és Crossland.

Fellelhető magyar kapcsolat a legújabb Mustang Mach E modellhez is, hiszen a legendás jelvényt Keresztes Charles tervezte 1963-ban.

Magyar nemzeti színekben vonult fel a kecskeméti Mercedes újdonságai

Szentgotthárdi Opel Motor

Egyedi művek

A minőségi munkát jelzi a Draexlmaier cég autóbelső kialakítása, mely többek között az Alfa Romeo Giulia és Stelvio középkonzolja, valamint a Mercedes GLE műszerfala illusztrált.

És nem csak részegységekben, hanem egész művekben is úttörők voltak honfitársaink.

Olyan egyedi darabokat csodálhatott a nagyérdemű, mint a Continental Beast nevű különleges tesztjárműve, a hódmezővásárhelyi Lada pickup, a mini Hummerként emlegetett Szöcske és a Peredy Zoltán által tervezett Silver Sting GT sportkocsi, valamint a legsikeresebb magyar Formula Student csapat, a BME FRT négykerék-hajtású autonóm elektromos versenyautója, mindegyik a magyar mérnöki tudás demonstrációja.

Űrszekció

A repülésben jeleskedett Kármán Tódor, a General Motorsnál a NASA-nak építette Holdautót Pavlics Ferenc, a Mars-járót pedig Bejczy Antal. Peter Sandy az űrsikló rakétahajtóművének tervezésében vett részt. A legendás mérnökök műveinek méltó utódja a magyar tervezésű és gyártású Pulispace, melynek eredeti változatát a G-pavilonban is megcsodálhatta a közönség.

Gyerekbirodalom

Minden generáció imádta a kiállításon a győri Volán szépen felújított farmotoros Ikarus 55-ösét.

A jövő nemzedékét már napjainkban biztonságosan szállítják az ITK iskolabuszai, amiket imádtak a gyerekek és persze szüleik is. Ahogy az Interaktív KRESZ parkot, amibe n játékosan megtanulhatták a biztonságos közlekedés szabályait, méghozzá elektromos autókkal, alagúttal, sorompóval és jelzőtáblák tucatjával megtűzdelt minipályán.

A nevelést nem lehet elég korán kezdeni, és a játékokkal is át kell adni az autók, a közlekedés szeretetét. Ezt illusztrálta Dankó Péter, aki a Nyíregyházán is gyárat működtető LEGO alkatrészeiből épített Ladát, Trabantot, utóbbi tízezer közönségszavazatot kapott.

Pontos rajt

Az egyedülálló tárlat felvezetése is érdekesre sikerült, és a műfajhoz illően Forma 1-és pontossággal kezdődött nagy színpadon. Nem véletlenül, hiszen szakmájuk kiemelkedő profi szakemberei szerepeltek már az első felvonásban.

Mérnöki pontossággal érkeztek a vendégek, többek között Professzor Dr. Palkovics László információs és technológia miniszter, aki egyetemista kora óta elkötelezettje a járműiparnak, nem mellesleg a Formula Student magyarországi meghonosítója. Ráadásul korábban aktívan részt vett a Knorr-Bremse járműdinamikai fejlesztéseiben.

Palkovics László és Knezsik István

Mindörökké V8

Az autó szerelmeseinek show-ját Szervász Ferenc moderátor vezette fel, elsőként a magyar ágazat és járműtörténet iránt elkötelezettjét szólítva a színpadra.

Knezsik Istvan, az ANK elnöke nem veszett el a lózungok labirintusában, egyenesen belevágott a közepébe: a V8-át szeretem! Napjaink EV mániás korszakában komoly kihívás így színpadra lépni, de a közönség tapssal jelezte egyetértését és köszöntötte az AMTS két főszervezőjét, Nokta Balázst és Szőke Lászlót.

Az elmúlt öt évhez hasonlóan, idén is ellopta tőlük a show-t az ANK elnöke, aki rangos és tekintélyes vendégeket hívott a színpadra. A Hungexpóra tizenöt országból érkeztek látogatók, a nemzetközi rendezvény fontos célkitűzése a közlekedésbiztonság, valamint magyarok munkásságának megismertetése.

FIA, HUMDA

A színpad első vendége, Palkovics László csípőből reagált az ANK elnökének bevezetőjére: Általában örülünk az autóknak, de technológiai és információs miniszterként nyitottnak kell lennem az újdonságokra, így a villanyautókra is. Nagy kérdés persze, hogyan lehet tuningolni ezeket, de biztosan lesznek követői Hanula Barnának, aki Ladák után Bugatti csodaszerkezetet bűvölt.

Többek között a magyar elméknek és tapasztalatoknak is köszönhető, hogy napjainkban a járműipar adja a magyar GDP 25-30 százalékát. Az ágazat gazdasági jelentősége mellett barátjaként hivatkozott a miniszter Jean Todtra, az FIA elnökére, akivel közös céljuk a közlekedésbiztonság javítása. Ebben is és a sportszakemberek, versenymérnökök kinevelésében is komoly szerepe van a független cégként működő HUMDA Zrt.-nek, Magyar Autó-Motosport Fejlesztési Ügynökség, mely nevében jelzi küldetését, melynek lényege magyar autó és motorsport fejlesztése.

Joe Galamb

Makóról érkezett a színpadra Halmányi Pál és Szilágyi László, akik a Fordnál világsikeressé vált Galamb Józsefről és Farkas Jenőről meséltek anekdotákat, többek között arról, hogy a zseniális mérnök együtt szolgált katonaként az ifjabb Horthy Istvánnal. Galamb egyáltalán nem volt zubbonymániás, de így legalább egy év alatt letudta a kötelező sereget, méghozzá hajógépészként a tengerészetnél. Az Egyesült Államokba települt Galamb sikerét és elismerését jelzi, hogy munkatársai közül Henry Ford csak őt szólította keresztnevén.

A T-Ford mellett az ugyancsak tömegmodellé vált Fordson traktor tervezője a szintén magyar Farkas Jenő volt.

Dr. Kaáli Géza professzor és Knezsik István, az ANK elnöke

Klasszikus autóimádók

Dr. Kaáli Géza elismert szakemberként és autómúzeum alapítóként jelent meg, mert több értelemben is klasszikus autóőrült. Ahogy az ANK elnöke fogalmazott, vele issza majd meg az utolsó liter benzint…

A professzor jó barátságban volt és többször találkozott is amerikai életük idején Szentgyörgyi Alberttel, aki korábban, egészen pontosan 1936-ban európai túrát tett BSA motorjával, egy ilyet is sikerült beszereznie több száz járműből álló dörgicsei gyűjteményébe.

A Nobel díjas tudós mellett más magyar úttörőket is méltattak a színpadon.

Világszínvonalú mentőflotta

Világelső volt a magyar mentést szolgáló 3,5 lóerős benzinmotoros autó, mely 1902-ben állt szolgálatba, aztán az I. világháborúban hazai gyártmányú sterilizáló lovaskocsi működött a hadseregben, ez ma a keszthelyi Hintó Múzeum gyűjteményében látható.

Csathó Gábor főigazgató arról is mesélt, hogy 1954-ben világelsők voltunk a rohamkocsik bevetésében is.

A kiállításon a nagyérdemű megcsodálhatta a harmadik generációs darabot: a 3 literes és 70 lóerős NDK-ban készült 1963-as Robur busz első példányát a Medicornál alakították át, ez már alkalmas volt traumatológia, mérgezési, gyermekmentési és belgyógyászati, beavatkozásokra is. A belső kialakítás akkor is és napjainkban is magyar munka volt, ezt a kiállításon látható BM Heros Zrt rohamkocsi is illusztrálta.

A világszínvonalú flotta állandóan bevetésre kész, de ahogy Knezsik István megfogalmazta, akkor segítünk igazán a mentőknek, ha nem csinálunk nekik munkát és biztonságosan, óvatosan közlekedünk, úgy, mintha körülöttünk csupa családtag lenne. Győrfi Pál megerősített ezt, miközben büszkén mesélt nemzetközi tapasztalatira, mely szerint mentőautóink a világ legjobbjai közé tartoznak.

Veszprémi Beast

Continental képviseletében Dr. Keszte Róbert, a cégcsoport magyarországi ügyvezető igazgatója a tíz telephelyen dolgozó nyolcezer magyarországi munkatárs nevében arról beszélt, hogy a kiállított Beast önvezető autóval a dupla biztonsági fékrendszert tesztelik veszprémi pályájukon. Száznegyven munkatársuk három éve dolgozik mesterséges intelligencia fejlesztésen, munkájuk pedig már több szériaautóban működik, ahogy elektromobilitáshoz köthető munkásságuk terméke, a 48 voltos indító és generátorrendszer is.

Az első jármű K+F centrum

Kevesen tudják, hogy egykor Palkovics László is részt vett a járműdinamikai teszteken, méghozzá a két évtizede elsőként létrehozott Knorr-Bremse magyarországi kutatási és fejlesztési központjában. Akkoriban az ESP kamionos adaptációján dolgoztak és 1995 februárjában mutatták be a magyar tudást is tartalmazó pneumatikusan is működő biztonsági rendszert.

A cég jelenleg is dolgozik az autonóm vezetés és mesterséges intelligencia fejlesztéseken, amiknek köszönhetően a sofőr pihenhet, miközben a a kamion a telephelyen belüli tankol, dokkol, magától elgurul a mosóba, szervizbe.

Eger környéki csapatépítőjükön katapultot is csináltak, vagyis a magyar mérnökök a hadiiparban is ütőképeseknek bizonyultak a Knorr-Bremse munkatársai.

Sínen vagyunk

Mindig nagy hagyománya volt a magyar járműiparban vasúti kocsik gyártásának, így van ez ma is, méghozzá világszinten. Több tanítványa után Lenkei Balázs személyesen is bemutatkozott: a MÁV IC projektje már túl van az ötvenedik vagonon, a kollekcióban készült bringaszállító, a harmadik kocsitípuson pedig van businesclass és bisztró, a külső fényezés és a kárpitozás is tanár úr műve.

Globális megoldás kell

Lokális kibocsátás csökkentését segítik az elektromos az Electromega kukásautók, nevéhez illő zenei élményt ad a Concerto akusztikus Ford Transit.

A kiállítást bebarangolva mindig visszacseng Knezsik István elnök gondolata: Miközben megrázó az elektromosság bűvölete, azzal is számolni kell, hogy még jó darabig életben kell tartani és működtetni is kell az 1,7 milliárdos globális autóparkot, akár környezetbarátabb szintetikus üzemanyaggal. Vagyis nem szükségszerű száműzni a klasszikus belsőégésű motorokat, melyek még jó néhány éven át szolgálhatják a közlekedést.