Oroszország iráni kémműholdat lőtt fel a világűrbe, amit kezdetben vélhetőleg saját céljaira fog felhasználni az ukrajnai háborúban.
A műholdat Omar Hajjám 12. századi perzsa költőről, matematikusról, filozófusról és csillagászról nevezték el. A szatellitet 16 másik eszközzel együtt Szojuz rakétával juttatták el a világűrbe a kazahsztáni Bajkonurban található űrközpontból – közölte a Roszkoszmosz orosz állami űrkutatási hivatal. Jurij Boriszov, a Roszkozmosz vezérigazgatója az orosz-iráni együttműködés fontos mérföldkövének nevezte a kilövést, amely megnyitja az utat a nagyobb léptékű projektek megvalósítása előtt. Boriszov szerint a világűrnek kívül kell maradnia a politikai konjunktúrán, az egész emberiség és a világ tudományossága javát kell szolgálnia.
Ísza Zarepúr iráni tájékoztatási miniszter hangsúlyozta, hogy a lépés új fejezetet nyit Moszkva és Teherán stratégiai együttműködésében az űrkutatás terén, a felbocsátás napját pedig “történelmi jelentőségűnek” és “fordulópontnak” nevezte a két ország kapcsolatában. A 600 kilogrammos Omar Hajjám 500 kilométeres Föld körüli pályán kering majd. Az iráni hatóságok szerint környezetvédelmi és mezőgazdasági célokra fogják használni.
Azonban a Nyugat aggódik, hogy a szatellitnek valójában katonai rendeltetése lesz. A műhold egy olyan nagy felbontású kamerát tartalmaz, amelynek köszönhetően jelentősen nő Irán képessége az Izraelben és a Perzsa(Arab)-öbölben található, nemzetbiztonságilag érzékeny létesítmények megfigyelésére – mutatott rá a The Washington Post című amerikai napilap. Médiaértesülések szerint kezdetben Moszkva használná a szatellitet ukrajnai megfigyelésekre. Teherán tagadta ezeket a vádakat, leszögezve, hogy a titkosításnak köszönhetően senki sem tudja használni az eszközt Iránon kívül. A műhold felbocsátására három héttel azután került sor, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök ellátogatott Teheránba, ahol találkozott Ebrahim Raíszi elnökkel és Ali Hamenei legfelsőbb vezetővel. Médiaértesülések szerint Irán több száz drónt készül eladni Oroszországnak. Teherán védelmébe vette a modern technológiák terén folyó iráni-orosz együttműködést, jelezve, hogy az jóval az ukrajnai háború előtt kezdődött.