A versenyképességet egyre inkább a tudomány és a technológia fejlettsége, az innovációs eredmények gyakorlati alkalmazása határozza meg – mondta a technológiai és ipari miniszter Budapesten, a Continental Alkalmazás Fejlesztési Központ nyitó rendezvényén.
Palkovics László szerint a kormány idejében felismerte a kutatási-fejlesztési tevékenységek jelentőségét, Magyarország így a nemzetközi innovációs rangsorok élére került. Számítások szerint belföldön előállított ipari termékek 70 százaléka high tech minőségű, az innovációs kiadások összege 2020-ban elérte a 730 milliárd forintot, 2021-ben a 900 milliárd forintot, az irány tehát jó a zöld és high tech magyar ipar megteremtéséhez – tette hozzá.
A miniszter elismeréssel szólt a belföldi cégek és a velük dolgozó egyetemek eredményeiről is, amit a vállalati-felsőoktatási együttműködések új rendszere tett lehetővé. Magyarország számára a Continental különösen fontos partner, hiszen az autó ma már digitálisan alakítható termék, a jövő járműgyártásában ezért a belföldre települő szoftverfejlesztés kulcsszerepet tölthet be – hangsúlyozta. Megjegyezte egyúttal, hogy Európa nem vetheti el a karbonsemleges üzemanyagot hasznosító motorok fejlesztését sem, hiszen épp ez az a terület, amelyen a földrész gyártói előnyt élveznek a világ más térségeivel szemben.
Palkovics László kitért a magyar energetikai rendszer átalakítására is, amely – mint mondta – az évszázad közepén a gázfogyasztás jelentős csökkentésével túlnyomórészt zöld erőforrásokat hasznosíthat. Az átmenet idejére, és különösen energiaválság időszakára a kormány intézkedései és megállapodásai biztosítják az ellátásbiztonságot – közölte. A miniszter szerint a világszintű nehézségek ellenére a magyar gazdaság idén is a legjobbak között lesz az uniós rangsorban, mivel az elmúlt évek beruházásai, főképp a járműipari fejlesztések most hozzák majd meg az eredményeiket.
Lóránd Balázs, a Continental vezetéstámogató és automatizált vezetési megoldásokon dolgozó területének magyarországi vezetője közölte, hogy a Continental Magyarországon működő fejlesztési központjai a következő években többszáz munkatárs felvételét tervezik.
A Continental csoport magyarországi igazgatója szerint Európában az önvezető technológiák elfogadottsága még nem általános, ezen mindenképp változtatni kell. Keszte Róbert fontos feladatnak nevezte azt is, hogy a Continental iparvállalatból technológiai céggé alakuljon, mert a jövő autói – mint fogalmazott – már nem lóerőben, hanem szoftverfejlettségben fognak versenyezni egymással. A cég természetesen nem hanyagolja el a hagyományos működési területeit sem, és bízik abban, hogy folytathatja a magyar kormánnyal a mindkét fél számára előnyös együttműködést – tette hozzá.
Ghada Elramly, a cég vezetéstámogató és automatizált vezetési megoldásokon dolgozó területének európai vezetője azt mondta, az új budapesti központra fontos feladatok várnak, komplex projekteket megvalósítását várják tőle a fejlesztéstől kezdve a tesztelésen át a kiberbiztonsági feladatokig.
A Continental állami támogatással fejlesztette a központjait, az erről szóló kormányzati döntést a külgazdasági és külügyminiszter jelentette be. Az összesen 4,2 milliárd forintos vállalati beruházáshoz a kormány 1 milliárd forinttal járul hozzá – közölte 2021 júniusában Szijjártó Péter. A cég a vezetéstámogató és automatizált vezetési megoldásokon dolgozó terület alá tartozó mesterséges intelligencia fejlesztő központ létrehozásáról 2017-ben döntött. A szeptember végén átadott alkalmazás fejlesztési központ ugyanehhez a területhez tartozik. A német járműipari vállalatcsoport világszerte több mint félszáz országban van jelen, és csaknem 200 ezer munkavállalót foglalkoztat. Magyarországon több mint 8 ezer alkalmazottnak ad munkát, a fejlesztési központok mellett Budaörsön gumiabroncs-kereskedelmi központot, Budapesten, Makón, Nyíregyházán, Szegeden Vácott és Veszprémben gyárat működtet.
