A kínai járműgyártók idén fokozták elektromos járműveik (ev) piacfoglaló törekvéseit, elősegítve ezzel a belföldi kereslet fellendülését, és most már határozottan a tengerentúli piacokat veszik célba az intelligens, korszerű, hálózatba kapcsolt következő generációs modellekkel.
Különösen Európa válik egyre fontosabb exportcéllá a kínai elektromos járművek számára, mivel egyes piacokon – kiváltképpen a skandináv országokban – a világon az egyik legmagasabb az elektromos járművek elterjedtsége, míg máshol az ev-eladások egyre szaporodnak. Az EU nemrégiben bejelentette, hogy 2035-ig fokozatosan le kívánja állítani a belső égésű motorral hajtott járművek értékesítését – ezalól egyelőre kivételt kapnak szintetikus üzemanyaggal hajtott belső égésű motorokkal (benzines és dízel egyaránt) szerelt autók.
A kínaiak ismételten megújult figyelme nyilvánvaló volt az októberi, amúgy vérszegény Párizsi Autószalonon, ahol a kínai márkák szemet gyönyörködtető sorozatgyártású villanyautókat mutattak be, szinte minden járműkategóriában.
A hazánkban egyelőre csak buszokkal lábát megvető (Komáromban gyárat építő) Build Your Dreams (BYD) nagy feltűnést keltett a Seal kompakt autóval, az Atto kompakt szabadidő-autó és a Han kompakt autó mellett, amelyek mind akkumulátoros modellek. A Great Wall Motor az Ora funky Cat kompakt autóját és a prémiumnak szánt Wey márkájú Coffee 01 és Coffee 02 plug-in hibrideket állította ki.
A kínai ev-ipar jelentős erőt merít a hazai piacról. Az országban eladott elektromos autók valószínűleg legalább kétharmadát teszik ki annak a nyolcmillió elektromos járműnek, amelyet várhatóan idén világszerte eladnak. A CAAM kínai autóipari szövetség által közzétett nagykereskedelmi adatok szerint 2022 első kilenc hónapjában a kínai ev-eladások megduplázódtak, számuk meghaladja a 3,58 milliót, nem számítva a plug-in hibridek (phev) értékesítését, amely 270 százalékkal 990 ezer autóra ugrott.
Mindez történt annak ellenére, hogy az év első felében széles körű termelésleállások, az ellátási láncok jelentős megszakadása és komoly zárlatok nehezítették az autógyártást. A hagyományos belső égésű járművek értékesítése ugyanebben az időszakban 9,5 százalékkal 14,9 millió autóra csökkent – ez a csökkenés 2018 óta töretlenül folytatódik.
A villanyautók idei eladásai Kínában 2022-ben várhatóan közel 20 százalékát teszik majd ki az ország teljes autópiacának, a phev-ek pedig további 5-6 százalékát.
Kétségtelen, hogy Kína rendelkezik a legjobb méretgazdaságossági előnyökkel az ev-ágazatban világszerte, valamint a legerősebb akkumulátor-ellátási lánccal, beleértve a legnagyobb ásványi feldolgozó kapacitást is. Az ország egy évtizeddel ezelőtti, az elektromos járművekbe való korai belépése lehetővé tette a vállalatok számára azt is, hogy hozzáférjenek a világ legnagyobb akkumulátor-ásványi tartalékaihoz.
A kormányzati adatok szerint Kínában több száz induló vállalkozás működik az ev-szektorban – köztük nagy konglomerátumok és hagyományos belső égésű járművek gyártóinak leányvállalatai. Sokan közülük kis, még beindításra váró vállalkozások, amelyek azonban valószínűleg nem élik meg az évtizedet. A legsikeresebbek, köztük a Nio , az XPeng és a Li Auto , az elmúlt két évben a címlapokat uralták a legújabb intelligens/összekapcsolt technológiákat tartalmazó vonzó, prémium kategóriás modellekkel, amelyek árai szükségszerűen ehhez igazodnak.
Az amerikai Nasdaqon jegyzett Nio 2022 első kilenc hónapjában világszerte mintegy 84 ezer 400 elektromos járművet értékesített, ami 26 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Ehhez a sikerhez sokkal járult hozzá, hogy az autógyártó 2021-ben belépett az európai piacra. 2025-ben az USA-ban is megjelennek az autói, amint befejezik egy helyi üzem építését. Hazai piacán a növekedés idén visszafogottabb volt, ami részben a magas árakat tükrözi. Legújabb modellje, az ET7 akár 536 ezer jüan (29,6 millió forint) is lehet.
A Li Auto ugyanebben az időszakban 87 ezer elektromos járművet szállított ki, amihez hozzájárult az L9 prémium SUV szeptemberi bevezetése – amelynek kiskereskedelmi ára megközelíti a 64 ezer dollárt (24,6 millió forint). A vállalat 211 ezer villanyautót szállított le, mióta 2019 végén megkezdte a gyártást. A Xpeng eladásai 300 százalékkal 56 ezer 404 darabra ugrottak, amihez hozzájárult a megfizethetőbb ára, amely 25-35 ezer dollár (9,6-13,5 millió forint) között mozog.
A volumenek nagy részét azonban az ország mainstream gyártói ragadják meg, és egyre versenyképesebbé teszik a piacot. A BYD globális ev-eladásai 214 százalékkal 582 ezer 130 aura ugrottak 2022 első kilenc hónapjában, ezzel az ország legnagyobb villanyautó-gyártója lett idén eddig. Konnektoros hibridből további 593 ezer 191 autót adtak el (+307 százalék). Az összes NEV-eladás (elektromos és phev együtt) 255 százalékkal, 1 millió 175 ezer 321 autóra nőtt, a belső égésű motorral hajtott járművek gyártását márciusban leállították. A vállalat nemrég dobta piacra a Seal kompakt akkumulátoros autót a hazai piacon, amelynek ára 30 ezer dollár (11,5 millió forint) körül van – jelentősen alulmúlva a Tesla Model 3 árát.
A Tesla 2022 első kilenc hónapjában valamivel több mint 483 ezer kocsit szállított ki sanghaji gyárából, ezzel az ország második legnagyobb ev-gyártója lett idén eddig a BYD után. Ebbe beletartozik 165 ezer export és 318 ezer belföldi kiszállítás – köztük a jelentések szerint 304 ezer Model Y. A vállalat nemrégiben egymillió darab fölé bővítette az éves kapacitást a rendkívül nyereséges sanghaji üzemében, annak ellenére, hogy nemrégiben új üzemet nyitott Németországban és egy másodikat az Egyesült Államokban. Októberben a vállalat 9 százalékkal, 40 ezer dollárra (15,37 millió forint) csökkentette a Model Y árát Kínában, míg a Model 3 árát 5 százalékkal, 36 ezer dollárra (13,83 millió forint) vitte le, hogy segítse a helyi eladásokat.
Az ország legkelendőbb EV-modellje, a SAIC-GM-Wuling Hongguang egy miniautó, amely 5000 dollár (1,92 millió forint) körüli áron kerül forgalomba. A 2022-es év első kilenc hónapjában a modellből mintegy 360 ezer fogyott, míg az összesített eladások meghaladják már a 800 ezret. A vállalat 2017 óta nyolc kis- és mini elektromos modellt dobott piacra, és az év elején megkezdte a Hongguang alapú Air EV modell gyártását Indonéziában.
A nagy állami tulajdonú járműgyártó csoportok lassabban álltak át a villanyautókra, de kezdik behozni a lemaradásukat. A SAIC Motor, az ország legnagyobb járműgyártó csoportja, amelynek jelentős közös vállalkozásai vannak a Volkswagennel és a General Motorsszal, fokozza az EV-értékesítési törekvéseit mind belföldön, mind a tengerentúlon. A vállalat tulajdonában van az MG márka, amely a vállalat tengerentúli értékesítési törekvéseinek élére áll. A SAIC Motor tavaly valamivel több mint 700 ezer NEV-et (elektromos és phev modell együtt) értékesített, beleértve a SAIC-GM-Wuling vegyesvállalat által gyártott járműveket is.
Júliusban a vállalat megkezdte az MG4 Electric exportját Európába (hozzánk is hamarosan megérkezik) – ez lesz a márka első globális EV modellje, amely a saját MSP EV platformján alapul -, amelyet jövőre az ázsiai-csendes-óceáni térség, Latin-Amerika és Ausztrália piacai követnek. A vállalat 150 ezres értékesítési célt tűzött ki a modell számára 2023-ra. A csoportnak az összes NEV-modellre vonatkozó tengerentúli értékesítési célja 2023-ban 800 ezer autó, miután 2022 első felében 381 ezret értékesítettek.
Az elektromos szegmensbe gyorsan belépő más helyi gyártók közé tartozik az állami tulajdonú GAC Group. A GAC Aion leányvállalata nemrégiben dobta piacra az Y Plus SUV-t, amelynek várható havi értékesítése 20 ezer autó, ami megduplázza a vállalat jelenlegi ev-kibocsátását, miután az év első kilenc hónapjában 150 ezer villanyautót adtak el.
A német járműgyártók, köztük a Volkswagen csoport, a Mercedes-Benz és a BMW szintén agresszívan bővítik kínai tevékenységüket, és a helyi kutatás-fejlesztésbe is beruháznak, mivel igyekeznek behozni a lemaradásukat a világ legnagyobb piacává vált országban. Ők is azt tervezik, hogy a helyi méretgazdaságossági előnyöket és az erős helyi ev-ellátási láncokat kihasználva javítják versenyképességüket Kínában és a tengerentúlon egyaránt. Hogy melyik törekvés lesz erősebb és győzi le a másikat végül, nem kérdés. Én Kínára fogadnék, miközben Európáért vérzik a szívem.
