„Úgy közlekedj, mintha a számodra legfontosabbak lennének körülötted!” Az Autós Nagykoalíció népszerű figyelemfelhívó-oktató sorozatában ezúttal a városi közlekedés izgalmas közlekedési helyzeteit, nevezetesen a rakodás-parkolás-megállás összefüggéseit és szabályait járjuk körül.
A nagyvárosi élet természetes velejárói a zsúfolt utak és a parkolási problémák. A sűrűn lakott övezetek, belvárosi területek üzleteinek áruellátása, a csomagszállítás, a szemétgyűjtés és megannyi, közúton elvégzett szállítási feladat terheit nehezen bírja a sokszor 100 évnél is régebben kialakított úthálózat.
Milyen tipikus problémákkal küzdenek a nagyvárosok, milyen megoldások kínálkoznak?
Az Autós Nagykoalíció saját tapasztalatai és beérkezett jelzések alapján az rajzolódik ki, hogy a legnagyobb gondot a szabálytalanul, legtöbbször rakodás céljából megálló járművek jelentik. Legyen az kifejezetten egy kereskedelmi egységet kiszolgáló jármű, vagy terítést végző csomagszállító, sokszor tapasztaljuk, hogy olyan helyen állnak meg, ahol tilos és ezzel feltartják a forgalmat, vagy elfoglalják az autóbusz forgalmi sávot.
További gyakran előforduló eset, amikor a szűkebb utcákban felelőtlenül úgy parkolnak le járművükkel, hogy azok az úttestre belógnak és akadályozzák a kötött-, vagy részben kötöttpályás közösségi járművek haladását. (Erre tipikus példa a pesti Újlipótváros, ahol a trolibuszok, illetve a budai Bécsi út, ahol a villamosok akadnak el rendszeresen hasonló okokból.) Utóbbi szabálytalankodás jelentősége talán nem kíván külön magyarázatot, azonban az útszakaszok áteresztőképességét jelentősen csökkentő megállások adott esetben sokszor nagy dugó alakul ki a szűkület mögött.
A sárga villogó nem megoldás és nem jár mindenkinek
A hivatalosan figyelmeztető jelzésnek nevezett, de a köznyelvbe sárga villogóként bevonult jelzés használatát a KRESZ 50. §-a szabályozza. Ennek értelmében a sárga villogó útépítést, vagy -javítást végző járművön, hulladékgyűjtő járművön, közterületi munkákat a közúton végző járművön, túlméretes járműveken, vagy ezek kísérő járművein, járműszállítókon, -vontatókon és néhány egyéb járművön alkalmazható.
Jogszabály szerint a figyelmeztető jelzés kizárólag a tevékenység végzése közben használható, azon kívül sem a jelzés, sem a vele járó néhány engedmény nem alkalmazható. A figyelmeztető jelzés használatának jogosultságát a hatóság a jármű forgalmi engedélyébe bejegyzi, ennek hiányában a sárga villogó – hiába kapható a kereskedelemben – használata tilos. Figyelmeztető jelzésüket szabályosan használó járművek számára többek között a megállás – időkorlát nélkül – olyan helyeken is megengedett, ahol az egyébként tilos. Amennyiben a jármű nem a fent felsorolt tevékenységeket végzi, úgy arra nem érdemes kérelmezni a figyelmeztető jelzés használati jogát, hiszen úgyis elutasítják.
Életszerűtlennek tűnhet
„Tucatnyi címem van, mégis hogyan oldjam meg a rakodást a belvárosban?” hangzik el a kérdés a városban szállítási munkákat végző sofőröktől és ismerjük el, nem indokolatlanul.
Egyre több helyen a parkolóhelyek úgy vannak kialakítva, hogy általában utcahosszonként legalább 1 parkolóhely kijelölt rakodóhelyként van fenntartva. Ezeken a helyeken kiegészítő táblákon feltüntethetik a korlátozás tér- és időbeli hosszát is, például 20 méter, 9 és 19 óra között. Mivel egy-egy ilyen rakodóhely közelében általában nincs túl sok üzlet, jó gyakorlat lehet a kereskedők egymás közti megállapodása, hogy ki, mikor veszi igénybe a rakodóhelyet, így az is biztosított lehet, hogy az áruszállító érkezésekor a rakodóhely szabadon áll.
Ezen kívül az üzletek tulajdonosai a létesítéskor erre a jelenségre is fordítsanak több figyelmet. Amennyiben nincs kijelölt rakodóhely a közelben, akkor érdemes a közút fenntartóját megkeresni és a megoldási javaslattal élni.
Csak 5 percre ugrok be valahova
Sokszor látjuk trafikok, cukrászdák és egyéb „gyorsan” intézhető ügyek helyszínén, hogy a tilosban „csak 5 percre” hagyják ott az autójukat. Ez szabálytalan és adott esetben pillanatok alatt torlódást okozhat, vagy akadályt képet például ez garázskapu előtt. Ilyen esetekben kénytelenek vagyunk szabályos parkolóhelyet keresni és talán egy kicsit többet sétálni.
Milyen büntetésekre számíthatnak a szabályszegők?
A megállási és várakozási tilalmak megszegése alapesetben tízezer forint helyszíni bírsággal, feljelentés esetén ennek duplájával sújtható. Vannak azonban kiemelt tételek. A mozgáskorlátozottak számára fenntartott helyek elfoglalása 50, feljelentés esetén 100 ezer forintos büntetéssel jár. Autópályán való megállás, kivéve a szabályos megállást műszaki hiba esetén: 20/40 ezer. Ha a megállásunkkal jelzőlámpa észlelhetőségét korlátozzuk, vagy körfogalomban, útkereszteződésben (5 méteres szabály), hídon, aluljáróban, alagútban, villamos megállóhely járdaszigete és hozzá közelebb eső járda között, vagy a járdán állunk meg anélkül, hogy a gyalogos számára legalább másfél méteres hely maradjon, akkor pedig 15 ezeret, illetve feljelentés esetén 30 ezer forintot kell majd fizetnünk büntetésként.
A büntetést így lehet elkerülni:
Tudjuk, hogy rohanó mindennapjainkban drága a szabályos parkolóhely megtalálására fordított idő, de érdemes belegondolni, hogy szabálytalan parkolásunkkal mások drága idejét is raboljuk. Ezért a legjobb megoldás a szabálykövetés, addig menni, amíg nem találunk egy megfelelő helyet.
Persze, ez stresszel jár és sok időbe telhet. Ennek elkerülésére a nagyvárosokban az autós és közösségi közlekedés ésszerű kombinálását javasoljuk.
