Minden eddiginél több külföldi működő tőke érkezett Magyarországra 2016-ban a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) támogatásával, és már látható, hogy az idei első negyedév is jól alakul majd. Az ügynökség idén olyan cégeket szeretne Magyarországra vonzani, amelyek jövőt álló technológiát és magas hozzáadott értéket teremtő munkahelyeket hoznak létre – mondta Ésik Róbert, a HIPA elnöke.
Kifejtette: tavaly 71 beruházási projektről született pozitív döntés a HIPA közreműködésével, ezek eredményeként több mint 3,243 milliárd euró (mintegy 1002 milliárd forint) értékű külföldi működő tőke (FDI) érkezett Magyarországra, és 17 647 új munkahely jön létre. A projektek száma 6 százalékkal, a befektetések értéke 131 százalékkal, míg a létrehozott munkahelyek száma 36 százalékkal nőtt az előző évhez képest.
A legtöbb projekt Németországból (15), az Amerikai Egyesült Államokból (14), illetve Nagy-Britanniából és Svájcból (6-6) érkezett. A teremtett munkahelyek 51 százaléka német és amerikai befektetőkhöz köthető, és a befektetett összeg 64,3 százaléka is.
Németország a domináns (a befektetett összeg 52, és az összes munkahely 32 százaléka), míg a második mindkét szempontból az Egyesült Államok (rendre 12,3, és 19 százalék). A beruházási értéket tekintve a harmadik legnagyobb beruházó Dél-Korea lett a gödi Samsung beruházásnak köszönhetően.
Az ágazatok közül 2016-ban is a járműipar dominált: 25 beruházási projekt, a teljes befektetett összeg 66 százaléka, valamint az újonnan létrejött munkahelyek 44 százaléka ebbe a szektorba érkezett. Továbbra is erős az üzleti szolgáltató szektor (SSC) 12 projekttel és majdnem 2500 új, magas hozzáadott értékű munkahellyel, de az élelmiszeripar (8 projekt, 1432 munkahely) is megtartotta harmadik helyét. A beruházás nagysága alapján több mint 341 millió eurós értékkel a második az elektronikai ágazat, míg az élelmiszeripar közel 258 millió euróval ezúttal is a harmadik.
Ésik Róbert kiemelte, hogy a tavaly sikeresen végigtárgyalt 71 projektből 55 Magyarországon már letelepedett vállalatok bővítésére, kapacitásainak fejlesztésére irányult. Az újra befektetők aránya tavaly a 2015-ös 68-ról közel 77 százalékra emelkedett, ami azt jelzi, hogy a már itt lévő vállalatok jól érzik magukat Magyarországon. Pozitívumként értékelte azt is, hogy 2016-ban a projektek 56 (2015-ben 43) százaléka a fejlődő régiókba ment.
Kitért arra is, hogy a V4-országok versenytárs ügynökségei által eddig publikált eredmények alapján 2016-ban a HIPA zárta a legsikeresebb évet a projektek száma, a beruházási volumen és a létrejövő munkahelyek száma alapján is. A HIPA továbbra is kiemelt figyelmet fordít a hazai kis- és középvállalkozások (kkv) beszállítói szerepének támogatására. Tavaly a nagyvállalatokkal közösen indított képzéseken 45 kis- és középvállalkozás 200 munkatársa vett részt.
A HIPA feladata az is, hogy projekteknek hazai- vagy külföldi befektetői forrást találjon. Jelenleg 44 projekt keres tőkéstársat 5 különböző szektorban, csaknem 1,276 milliárd euró beruházási értékben, melyek egyedi befektetési igénye 1,5-150 millió euró. Az elmúlt évben 9 projekt talált befektetőre, és jelenleg is több befektetői elbírálás alatt áll.
Az idei célokról elmondta: a HIPA a magasabb hozzáadott értéket előállító, technológia-intenzív beruházásokat kívánja Magyarországra vonzani. Újdonság, hogy az ügynökség 2017 januárjától k+f jogcímen támogathat projekteket Budapesten és vidéken. Technológiaintenzív beruházásokat támogat, ami azt jelenti, a támogatás odaítélésénél már nem követelmény, hogy új munkahelyeket teremtsenek, elég a meglévők megtartása, de emellett jelentős, 30 millió eurós, vagyis 10 milliárd forintos technológiai fejlesztést kell végrehajtani, amelynek eredményeként nő a vállalat termelékenysége, hatékonysága, és ez az árbevételben és a bérekben is tükröződik. A nemzetgazdasági tárcával dolgoznak azon is, hogy a HIPA a képzéshez is támogatást tudjon nyújtani 2 millió euróig, a képzési költség maximum 50 százalékáig.
A HIPA elnöke szerint a befektetők számára komoly vonzerőt jelent az egységesen 9 százalékra csökkentett társasági nyereségadókulcs, ami a legalacsonyabb az EU országok között, ahogy a szociális hozzájárulási adó (szocho) mérséklése is komoly versenyelőny lehet.
