2018-tól a General Motors minden modelljének lesz turbós változata. Szentségtörésnek tűnhet, hogy az amerikai szabadidő-autókban kétliteres, négyhengeres motor dolgozik, de a vállalat szerint az új turbós motorok kielégítik a vásárlói igényeket, ugyanakkor pedig takarékosabbak elődeiknél.
A Chevrolet Traverse és Buick Regal modellek is megkapják a kétliteres motorokat. A GM azzal indokolja a döntést, hogy a kisebb méretű motorok a turbók révén nem veszítenek erejükből és nyomatékukból. Hozzátették, a változás nem egyik napról a másikra zajlik majd, szegmensről szegmensre fognak haladni. A kipufogógázt visszavezető turbók segítségével 70 százalékosra lehet csökkenteni a szívómotorok hengerűrtartalmát azonos teljesítmény és 25 százalékkal kisebb fogyasztás mellett. A GM már évekkel ezelőtt elkezdte „turbósítani” járműparkját (lásd Opel), a 2010-es 5 százalék után jelenleg járműparkjuk 49 százaléka elérhető turbós kiadásban. A GM mellett minden nagy autógyártó ugyanezt az utat járja, a nagyobb motorokat kisebb turbómotorokra cserélve. Ezt nevezik downsizingnak.
A turbómotorok nagy előnye, hogy jobb üzemanyag-hatékonyságot biztosítanak, miközben nem veszítenek sem erejükből, sem nyomatékukból. Egy kimutatás szerint Amerikában is népszerű tendenciává válik a turbósodás. 2015-ben még csak 33,5 millió modell futott ilyen motorral, de 2022-ben már több, mint 60 millió ilyen jármű lehet majd az amerikai utakon.
A turbófeltöltőket gyártó cégek (Honeywell, BorgWarner, Mitsubishi Heavy és az IHI) örömmel fogadják a tendenciát, és harcban állnak a piaci elsőségért, míg más területek beszállítói azon fáradoznak, hogy ők is betörjenek a turbópiacra. A szakma új belépői, a Bosch-Mahle és a Continental még nem nagy játékosok, de feljövőben vannak: 2017-ben körülbelül a világpiac 6 százalékát fedik majd le.
Az IHI Corporation nagy befektetéseket tervez a szegmensben, több, mint 50 millió dollárt költ majd turbófejlesztésre Kínában és Észak-Amerikában. Illinois-i (USA) üzemében például 100 ezerről 400 ezerre növeli majd a gyártókapacitást. 17 millió dollárt költenek Thaiföldön fejlesztésre, Európában több, mint 8 millió dollár megy ilyen célra. Emellett még egyszer 8 milliót költenek majd tesztekre. A BorgWarner kétfázisú (R2S) turbófeltöltés (kétliteres, négyhengeres dízelmotorokban) bevezetését jelentette be, ezt elsőként a kínai Great Wall Haval H8 és H9 SUV modellekben vezetik be. Ez az első alkalom, hogy ilyen típusú motor kerül kínai személyautóba.
A turbós motorok hátránya a gázadásra adott válasz késlekedése, azaz a turbólyuk. Ennek kiküszöbölésére kettős turbókat használnak az autógyártók, a kisebb turbók addig lélegeztetik a motort, ameddig a nagyobb teljesítményűben a megfelelő fordulaton kezd pörögni a turbina. Ennél is hatékonyabb és gyorsabb megoldás a villanyturbó, vagy elektromos kompresszor alkalmazása. Itt nincs turbólyuk, gázadásra rögtön megfelelő fordulaton dolgozik a turbó, hátránya, hogy az autó villamosellátását a 12 voltos helyett 48 voltos rendszerre kell bízni, ami növeli a költségeket. A 48 voltos fedélzeti rendszert szériában az Audi, a Mercedes-Benz és a Renault használja.
A motor méretének csökkentése egy forradalmi áttörés az üzemanyag-hatékonyságban, hiszen így csökken a belső súrlódás a motorban és könnyebb lesz az autó is. Továbbá a motor magasabb fordulatszámon pöröghet, kevesebb üzemanyagot pocsékol el, és kevesebb szén-dioxidot bocsát ki. A kisméretű turbómotorok képezik majd a jövő turbópiacának nagy részét. Előreláthatóan az 1,1 és az 1,2 literes turbómotorok népszerűsége nő majd meg, legalábbis az IHS Markit szerint.
2011-es előfordulási gyakoriságához képest az ilyen kis lökettérfogatú motorokkal szerelt autók száma idén duplájára, 26 millióra nő a piackutató intézet szerint.
Biró Milán
