Nagyot nőtt a japán GDP
A japán gazdaság éves szintű növekedése a második negyedévben lényegesen felülmúlta a várakozásokat, 2020 utolsó negyedéve óta a legnagyobb mértékben bővült.
A japán gazdaság éves szintű növekedése a második negyedévben lényegesen felülmúlta a várakozásokat, 2020 utolsó negyedéve óta a legnagyobb mértékben bővült.
A szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) közleménye szerint Németország hazai összterméke (GDP) az első becslések alapján nem változott a január-márciusi időszakban az előző három hónaphoz képest, amikor 0,5 százalékos negyedéves szintű csökkenést mértek.
A bruttó hazai termék (GDP) volumene 4,0 százalékkal nőtt a harmadik negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző év azonos időszakához képest 4,1 százalékkal emelkedett, míg az előző negyedévhez mérten 0,4 százalékkal csökkent – erősítette meg második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A bruttó hazai termék (GDP) volumene Magyarországon 2022 első negyedévében 8,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző negyedévhez mérten 2,1, az előző év azonos időszakához képest 8,0 százalékkal emelkedett – közölte második becslését a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Romániában a nyers adatok szerint 0,5 százalékkal nőtt az ipari termelés az első két hónapban a tavalyi év azonos időszakához mérten – közölte a román országos statisztikai intézet.
Londoni makrogazdasági elemzők friss előrejelzése szerint elérheti a 7 százalékot a magyar gazdaság idei egész éves növekedési üteme.
A bruttó hazai termék (GDP) volumene 17,9 százalékkal nőtt a második negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva. Élen a járműipar.
Előző becsléséhez képest felfelé javította a második negyedévi német GDP-növekedési adatait jelentésében a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis.
Korábbi prognózisánál gyorsabb növekedésre számít idén a Kopint-Tárki: a kutatóintézet a járványügyi korlátozások oldásából adódó második félévi élénkülésnek köszönhetően a bruttó hazai termék (GDP) élénk, 4,5 százalékos emelkedésével számol legfrissebb konjunktúrajelentésében, szemben a decemberben előrejelzett 3,5 százalékkal.
A bruttó hazai termék (GDP) volumene a tavalyi negyedik negyedévben 3,6 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az előző negyedévihez, 2020 harmadik negyedévéhez viszonyítva 1,4 százalékkal nőtt, az előző év negyedik negyedévéhez mérve 4,1 százalékkal csökkent a magyar gazdaság szezonálisan és naptárhatással kiigazított teljesítménye a tavalyi utolsó negyedévben – jelentette második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az idei 6,25 százalékos csökkenés után a német bruttó hazai termék 2022 elejére már elérheti a koronavírus-válság előtti szintet, amennyiben nem lesznek korlátozások az újabb fertőzési hullám miatt – írja a kölni IW gazdaságkutató intézet a prognózisában.
Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) a nyers adatok szerint 13,6 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 13,5 százalékkal csökkent a második negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A második negyedévben csökkent a német bruttó hazai termék az előző negyedévihez képest a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis végleges adatokra támaszkodó keddi publikációja szerint.
Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) a nyers adatok szerint 4,9 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 5,1 százalékkal nőtt a második negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Lassul, de erőteljes marad a magyar gazdaság növekedése idén és jövőre az OECD legfrissebb előrejelzése szerint.
A negyedik negyedévben erőre kap a német gazdaság a harmadik negyedévi gyengülés után – vélte a berlini központú DIW gazdaságkutató intézet.
A tavalyi évben 517 milliárd forint volt a kutatás-fejlesztésre (k+f) fordított összeg Magyarországon, ami a GDP 1,35 százalékának felel meg. A k+f-ráfordítások folyó áron 21 százalékkal, 90 milliárd forinttal nőttek az előző évi, alacsony bázishoz képest – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) előzetes adatokra épülő legfrissebb elemzéséből. A kiugróan magas emelkedéshez nagymértékben hozzájárult a 2016 végén kiutalt pályázati összegek 2017-ben történt felhasználása – tette hozzá a KSH.
Copyright © 2024