A digitalizáció, a mobilitási szolgáltatások és az elektromos járművek részarányának növelése a Volkswagen átalakításának legfontosabb stratégiai céljai – jelentette be Matthias Müller vezérigazgató a konszern éves sajtókonferenciáján.
A korszakváltást leginkább az a húsz új elektromos modell fémjelzi majd, amit 2020-ig tervez bemutatni a konszern – mutatott rá. Az autóiparban küszöbön álló technológiai átalakulás, a digitalizáció és a hálózatra kapcsolt járműtechnológia fejlesztése keretében a Volkswagen kész stratégiai partneri kapcsolatra lépni internetes cégekkel. “Az a korszak, amikor az autóipar különálló ágazatként működött, végérvényesen a múlté” – fogalmazott Matthias Müller, hangsúlyozva, hogy a változástól való félelem, az elzárkózás, vagy a ragaszkodás ahhoz az illúzióhoz, hogy az autóiparban eleve mindent az autógyárak tudnak a legjobban, nem vezet sehová. A vezérigazgató nem nevezte meg a potenciális technológiai együttműködő partnereket, kijelentette viszont, hogy jelenleg nem folytatnak tárgyalásokat sem az Apple, sem a Google céggel.
Autóipari szakértők szerint a mobilitás digitalizációja területén éppen az Apple és a Google támaszthatja majd a legerősebb konkurenciát a hagyományos autógyártó vállalatoknak.
Tervezi viszont a Volkswagen egy leányvállalat alapítását mobilitási szolgáltatások ellátására, amely 2025-ig forgalmának “egy jelentős hányadát” termelné ki. “Hamarosan egy teljesen független céget alapítunk a célra” – jelentette be Matthias Müller. Elmondta: szorosabban be kívánja vonni a konszern munkájába a Volkswagen egyik főrészvényesét, a katari befektetési alapot. “A jövőben több területen is szorosabban együtt fogunk működni” – mondta.
A dpa hírügynökség értesülése szerint a konszern felügyelőbizottsága már foglalkozott annak lehetőségével, hogy az elnökség létszámát hatról nyolcra emelik. A két új poszt egyikét a törzsrészvények 17 százalékával rendelkező katari befektetési alap kapná meg, a másikat a dolgozói képviselet.
A Volkswagen 7,8 milliárd eurót különített el a dízelbotrányban érintett járművek visszavásárlására vagy javítására. Az összeg része a tavalyi eredményből a dízelbotrány költségeinek fedezésre képzett 16,2 milliárd eurós céltartaléknak. Bírságokra és kártérítésekre a konszern 7,0 milliárd eurót különített el. A botrányban érintett járművek visszahívása és javítása “a legfontosabb feladatunk, amíg az utolsót is rendbe nem tettük” – szögezte le Matthias Müller vezérigazgató.
