Lelassult a gazdasági növekedés a második negyedévben Japánban, elsősorban az export és a beruházások visszaesése miatt – derült ki a közzétett kormányzati adatokból.
Éves összevetésben 0,2 százalékkal nőtt a hazai össztermék (GDP) az április-júniusi időszakban Japánban az első negyedévi 2,0 százalék után. Az elemzők lényegesen nagyobb, 0,7 százalékos növekedést vártak. A beruházások 0,4 százalékkal csökkentek. Az export teljesítményét a nemzeti valuta, a jen felértékelődése rontotta le. A privát fogyasztás, amely a 60 százalékát teszi ki a szigetország teljes gazdasági teljesítményének, 0,2 százalékkal nőtt. “Ez egy gyenge adat, amelynek az oka a gyér bérnövekedés” – értékelte Mijagava Norió, a Mizuho Securities befektetési bank közgazdásza. Egyedül az építőipari beruházások, amelyek csaknem öt éve nem látott mértékben, 5,0 százalékkal nőttek, és a közkiadások élénkítik a gazdaságot, minden más terület gyenge – állapította meg Ivasita Mari, az SMBC Friend Securities pénzügyi szolgáltató munkatársa.
A japán gazdaság, amely a világon a harmadik legnagyobb az amerikai és a kínai után, több évtizede stagnál. A 2012 decemberében hivatalba lépett Abe Sindzó kormányfő gazdaságpolitikai stratégiája – amelyet a sajtó Abenomics néven emleget – határozott monetáris és fiskális lazítással, a forgalomban lévő pénz mennyiségének a megduplázásával és euróban számolva is 100 milliárdos élénkítő csomagokkal mozdítaná ki a szigetország gazdaságát a tetszhalott állapotból.
A japán kormányfő elgondolása szerint a jegybanki lazítás lenyomja a kamatokat, ami megkönnyíti a cégek forráshoz jutását, a jen árfolyamának gyengítésével növeli az exportot, valamint felhajtja a részvényárakat, mindez pedig a vállalatok profitjának növekedéséhez vezet majd. Ennek köszönhetően a cégek növelik beruházásaikat és dolgozóik béreit, akik újra költekezni kezdenek, tovább pörgetve a gazdaság motorját. Az öngerjesztő mechanizmus beindulásáig a kormányzati élénkítés elősegíti a kereslet emelését, és az ezzel párhuzamosan elindított strukturális reformok növelik Japán versenyképességét és növekedési potenciálját.
Elemzők szerint azonban a strukturális reformok még mindig váratnak magukra, és közben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nemrég azt javasolta a japán kormánynak, vizsgálja felül a gazdaságpolitikát; az IMF elemzői szerint Japánnak jobban össze kellene hangolnia a költségvetési gazdaságélénkítő lépéseket a monetáris politikai további lazításával.
