A Honda a szabadidő-autók egyik ősét támasztotta fel. A Jazz és a CR-V keresztezése egyedi autót eredményezett. Formája megosztó, de minősége és technikája kivételes, kategóriája csúcsát képviseli.
Hogy néz ki?
Látványos a HR-V megjelenése, szemből kifejezetten pofás az autó. Tesztautónkat egyedi, színes 18 hüvelykes felnik és piros visszapillantók díszítették. A HR-V nem kicsi, kategóriája egyik legnagyobbja, ahogy az alapjaiul szolgáló Jazz is az a maga nemében. 4,29 méter hosszú, 1,77 méter széles és 1,6 méter magas, karosszériájának egyharmada nagyszilárdságú mikroötvözött acél, tömege alig több mint 1,3 tonna. Nagyok az ajtónyílások, csaknem derékszögbe nyílnak, az üléspozíció magas, jól rálátunk a forgalomra. Bár a külső forma megosztó – nekem csak szemből tetszett – a beltér igényes, modern és csak enyhén zazis. Sok a műanyag, a szolgáltatások nagy része érintéssel hívható elő, de szerencsére az életvitelszerűen nem digitális bennszülöttek számára szinte minden funkció elérhető a kormányon lévő gombokkal is. A fedélzeti számítógép, a telefon és a zenelejátszó igen, a Garmin navigáció pedig a megszokott módon üzemel az andoridos érintőképernyős egységen. A klíma kétzónás, van ülésfűtés, a második sor is bőséges térkínálattal rendelkezik. Csatlakozóból bőven van, a két USB mellett HDMI-csatolót (csak tudnám mire?) is találunk a középkonzol alatt elrejtve.
Technikája kifogástalan és előremutató: tolatókamerája többféle nézetet kínál, ülésfűtés kényeztet, a váltásra figyelmeztet, stop-startja kikapcsolható. A kilométeróra színes gyűrűje jelzi, hogy mennyire takarékosan autózunk, ha nagyon, akkor zöldben világít.
Csomagtartója meglepően nagy (470 literes, a padló alatti üreggel), mély, pereme alacsony (65 centi a magassága), az egy mozdulattal síkba dönthető padlón 2445 milliméter hosszú tárgyak is szállíthatók, maximális térfogata 1533 liter, a padló alatt további 77 literrel gazdálkodhatunk. A kesztyűtartó átlagos, az oldalzsebek kicsik, pohártartóból kettő van. Hasmagassága 17 centi, arra jó, hogy a padkákat biztonsággal lépjük át, összkerékhajtás felárért sem rendelhető.
Milyen vezetni?
Futóműve meglepően jó, még a nagy könnyűfém felnik sem rontanak sokat az utazási komforton. Kanyarban sem ugrik le az ívről, élvezetes vezetni. Pedig nincs benne semmi különlegesség: elöl McPherson, hátul csatolt lengőkaros. A váltó zseniális, rövid úton mozog és fémesen csattog a kis karja, pontos és férfias, akár egy Honda S2000-ben. Mondhatnék Mazda MX-5-öt is, de ez sértő lehet a hondásokra.
Vezetéstámogató rendszerekkel nem spóroltak, már az alapmodell is rendelkezik dombsegéddel, vészfékezéskor felkapcsolódó elakadásjelzővel, városi koccanásgátlóval (10 kilométer/óránál alacsonyabb tempó esetén négy méteres távolságból riaszt és fékez, ha akarjuk, ha nem) tempomattal, esőérzékelős ablaktörlővel és hat légyzsákkal. Tesztautónk a legmagasabb felszereltségi szinten első-hátsó parkolóradart, tolatókamerát, LED-es tompított fényszórókat, nyitható üvegtetőt, sötétített hátsó ablakokat, kétzónás klímát, kulcsnélküli indítást, ködfényszórót, ráfutásos ütközésekre figyelmeztető rendszert, táblafelismerőt, sávelhagyás-érzékelőt, és automatikus távfényasszisztens adott.
Hogy megy?
1,6 literes turbós dízelmotorja gombnyomásra kel életre, de olyan halk, hogy sokáig azt hittem, a benzinest vezetem. Hidegen is csendes és autópályán sem zavaró, ahogy a menetzaj is csak nagy sebességnél ébred fel. 120 lóerős, legnagyobb nyomatéka bőséges, 300 newtonméter (percenként kétezres fordulattól). Kilencven kilométer/órás tempónál 1600-at, 130-nál 2400-at forog a főtengely hatodik sebességfokozatban. Végsebessége 192 kilométer/óra, álló helyzetből száz kilométer/órás tempóra 10,1 másodperc alatt gyorsul fel.
Mennyibe kerül?
A Honda HR-V kezdő ára 5,719 millió forint (1,5-ös, 130 lovas benzinest kapunk), az 1,6-os dízel már jóval drágább, 6,459 millió forint, az Executive felszereltségű csúcsmodell 7,91 millió, a színes felnikkel szerelt tesztelt változat ára pedig a kilenc milliót kóstolgatta alulról.
Kép és szöveg: Biró Csongor
