Közel öt évtizede, az 1970-es évek elején kezdődött el az adatok hamisítása a Kobe Steel japán fémipari konszernél és több mint hatszáz ügyfélnek szállítottak valótlan minőségi bizonyítvánnyal rendelkező termékeket – derült ki a négy hónapig tartó külső vizsgálat során.
Kavaszaki Hiroja elnök-vezérigazgató közölte, hogy felelősséget vállal a történtekért és április 1-jei hatállyal távozik a vállalat éléről. Kaneko Akira ügyvezető alelnök ugyancsak lemondott tisztségéről, emellett büntetésként egy sor vezetőnek meghatározott időtartamra csökkentették fizetését, némelyiknek akár 80 százalékkal. A harmadik legnagyobb japán acélgyártó vállalatnál tavaly augusztusban derült fény a csalásokra. A történteket azonban nem hozták nyilvánosságra, amíg az illetékes gazdasági, kereskedelmi és ipari minisztérium erre nem kötelezte a céget.
A Kobe Steel végül októberben ismerte el nyilvánosan, előfordult, hogy ahol a fémipari termék valamely minőségi paramétere, például az anyagszilárdság nem felelt meg a megrendelő követelményeinek, azt egyszerűen átírták. Umehara Naoto ügyvezető alelnök ezt a szűk szállítási határidők miatt a dolgozókra nehezedő nyomással magyarázta, és tagadta, hogy az ilyen esetekre felső vezetői utasításra került volna sor.
A külső vizsgálat során azonban az derült ki, hogy a csalások jóval kiterjedtebbek voltak és az ügyfelek szélesebb körére terjedtek ki. Összesen 605 ügyfelet tévesztett meg a Kobe Steel, köztük 222 külföldi partnert. Az adatok hamisítása széles körben elterjedt, sokan tudtak róla és vettek benne részt, ideértve a menedzsmentet is.
Tavaly több japán nagyvállalatról derült ki, hogy valótlan minőségi adatokkal látták el termékeiket, megrendítve a japán feldolgozóipar kiváló hírnevét. A 112 éves múltra visszatekintő Kobe Steel mellett szégyenpadra került az építőipari anyagokat, gumi-, fém- és nemesfémtermékeket, alumíniumot és alumíniumból készült termékeket gyártó Mitsubishi Materials, valamint a Toray Industries Inc. alapanyaggyártó konszern egyik leányvállalata, a Toray Hybrid Cord Inc. A japán autógyárak közül a Suzuki és a Mitsubishi ugyan nem hamisított, de egyes modelljeinél szabálytalan módszereket alkalmazott az üzemanyag-fogyasztás és a károsanyag-kibocsátás megállapítására.
