Tavaly novemberben 4,0 százalékkal nőtt az ipari termelés az egy évvel korábbihoz képest, a munkanaphatástól megtisztított adatok szerint a termelés 3,5 százalékkal emelkedett – jelentette első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A tavalyi év első 11 hónapjában 3,5 százalékkal volt nagyobb az ipari termelés, mint az előző év azonos időszakában. Az előző hónaphoz viszonyítva a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás 1,1 százalékkal csökkent tavaly novemberben. Mikó Ildikó, a KSH statisztikai tanácsadója az adatok ismertetésekor kifejtette, hogy a növekedéshez – az előző hónaphoz hasonlóan – a legtöbb feldolgozóipari alág hozzájárult. A legnagyobb súlyú járműgyártás kibocsátása az előző hónaphoz hasonló ütemben nőtt. A számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása számottevően emelkedett, és az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása is meghaladta az egy évvel korábbit – tette hozzá. Az ipari termelés tavaly novemberi részletes adatait január 14-én közli a KSH, a tavaly decemberi és 2018. éves ipari termelésről február 7-én jelenik meg a statisztika.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője MTI-nek küldött kommentárjában azt írta: a várakozásoktól lényegesen elmaradva, 4 százalékra lassult az ipari termelés növekedése tavaly novemberben az előző havi 5,9 százalékos növekedés után. Az ipar gyenge tavaly őszi teljesítményét nagyrészt a járművek károsanyag-kibocsátásának mérésével kapcsolatos szeptemberben életbe lépett új szabályozások (WLTP) okozták. Mivel több autógyártó számos modellje, illetve azoknak különböző motorvariánsai nem kapták meg a forgalomba helyezési engedélyt, ezért átmenetileg eltűntek a kínálatból. A hiányzó modellek feltehetően fokozatosan megfelelhetnek a sztenderdeknek, így az ipari termelés is fokozatosan élénkülhet, aminek támaszt ad több új modell hazai gyártása, új gyártókapacitások üzembe helyezése, valamint a továbbra is igen magas ipari hangulat és bizalmi indexek is – közölte. Az elemző szerint ugyanakkor a határozottan gyengülő európai konjunktúra kockázatot jelent, amit részben ellensúlyozhat a kifejezetten dinamikus belső kereslet. Tavaly összességében 3,5 százalékra lassulhatott az ipari termelés naptárhatással kiigazított növekedése az előző évi 5,3 százalék után, míg a nyers növekedés 3,2 százalékra lassulhatott az előző évi 4,6 százalékról.
Hozzátette: idén azonban gyorsabb növekedésre számítanak az új autómodellek gyártásának fokozatos felfutása miatt. Az ipar erőteljesebb növekedését a munkaerőhiány akadályozhatja, így előtérbe kerülhetnek, egyes területeken pedig elkerülhetetlenek a technológiai és gépesítési beruházások – jelezte. 2015 óta az ipari termelés 10 százalékkal, 2010-hez képest pedig 34,5 százalékkal bővült – jegyezte meg a Takarékbank elemzője.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint az ipar novemberben folytatta az elmúlt hónapokban megszokott hullámzást, vagyis az októberi felpattanást gyenge teljesítmény követte. A visszafogott teljesítmény nem egy-egy kiemelt ágazatra vezethető vissza, mivel éves összehasonlításban a legtöbb feldolgozóipari alág képes volt növekedést felmutatni – tette hozzá. Nagy kérdésnek nevezte, hogy 2018 decemberében a hosszú leállás milyen mértékben fogta vissza az ipari kibocsátást, de várhatóan a tavalyi utolsó negyedév gyengébb növekedést mutat majd, mint a harmadik negyedév. Ezt a bizalmi indikátorok alakulása is alátámasztja szerinte. Mindezek alapján a GDP-növekedés üteme némileg mérséklődhetett az év utolsó negyedében. Az ipar 2018-ban 3,5 százalékkal növekedhetett az ING elemzője szerint, míg idén 5 százalék körüli bővülésre számít az új kapacitásokra tekintettel, de negatív kockázatok közé sorolta a lassuló külső keresletet.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője szerint a havi adatok nagy változékonysága megnehezíti, hogy az ágazat kilátásairól egyértelmű kép alakuljon ki. Szintén rámutatott, hogy a járműgyártásban életbe lépett károsanyag-kibocsátási szabványok termelésre kifejtett negatív hatásainak enyhülésével folytatódhat a teljesítmény konszolidálódása. Nagyon gyors felpattanásra azonban nem számít, hiszen a kedvezőtlen európai üzleti klíma, az európai növekedési kilátások romlása, és egy jelentősebb globális növekedés-lassulás komolyabban befolyásolhatja a magyar ipar teljesítményét is. Ennek megfelelően idén – 2018-hoz hasonlóan – továbbra is inkább a fogyasztás bővülése által hajtott piaci szolgáltatások, mintsem az ipar jelentik majd a növekedés hajtóerejét – fűzte hozzá. Várakozásuk szerint 2019-ben a GDP volumene 3,6 százalékkal növekedhet.
