A Bosch újabb mérföldkövet ért el azon az úton, amelyet járva a tárgyak internetének (internet of things, IoT) vezető nemzetközi szállítójává kíván válni.
Az első lépést az jelentette, hogy a vállat több millió eszközt kapcsolt hálózatba – autókat, gépeket, épületeket és a mindennapi életünkben használt egyéb tárgyakat. A Bosch csak 2018-ban 52 millió internetképes terméket értékesített, több mint harmadával többet az előző évnél. Már ma különböző gyártók több mint tízmillió eszközét kapcsolja hálózatba a Bosch a nyílt forráskódon (open source) alapuló Bosch IoT Suite platformjával. A Bosch és partnerei most már azon munkálkodnak, hogy a tárgyak a jövőben biztonságos ökoszisztémákban kommunikáljanak és interakcióba lépjenek egymással. „A tárgyak internetétől a tárgyak gazdaságáig” mottóval kitekintést nyújt a tárgyak gazdaságára (economy of things) a technológiák és szolgáltatások vezető szállítója a berlini Bosch ConnectedWorld szakmai konferencián. E témában az elosztott főkönyvi technológiák (distributed ledger technology, DLT) – ezek közé tartozik a blokklánc is – kulcstechnológiává válhatnak. Az ilyen rendszerekben az adatbázisokat fizikailag elosztva sok különböző helyen tárolják egyszerre, ahol minden egyes pont mindig a teljes adatbázist tartalmazza. Az egyes ügyletek automatikusan mindig megjelennek minden egyes másolatban, így központi felügyelet nélkül is biztosított, hogy minden fél mindig a valós és teljes információkkal rendelkezzen. „Összekapcsoljuk a fizikai és a digitális világot, és ezzel megkönnyítjük az emberek mindennapjait” – mondta Volkmar Denner, a Bosch igazgatótanácsának a BCW19 találkozón, ahol a politika, üzlet, tudomány és közélet területéről érkezett mintegy 5000 technológia-rajongó előtt beszélt. „A jövőben az IoT-hálózatok nemcsak a kommunikációt szolgálják, hanem a tárgyak akár üzleti kapcsolatokat is ápolhatnak majd ezeken keresztül.”
A Bosch számára azért érdekesek ezek a technológiák stratégiai szempontból, mert megteremtik a tárgyak gazdaságának alapfeltételeit. Így a tárgyak képesek lesznek önálló információcserére, sőt akár szerződéseket (smart contract) is köthetnek egymással. A mobilitás kapcsán ez megkönnyítheti a mindennapos tevékenységeket: így automatikusan elszámolható az útdíj, a parkolási díj vagy éppen az elektromos autók töltése.
Az autó a töltőoszloppal üzletel
A Bosch az EnBW energiaszolgáltatóval a villanyautók töltési folyamatát jobbító prototípuson dolgozik, amelynek alapja a blokklánc-technológia (az elosztott adatbázisok egyik fajtája). Ez a töltés teljes menetét – a töltőpont kiválasztásától annak lefoglalásán át egészen a fizetésig –jelentősen leegyszerűsítené, és az adott ügyfélre szabná. Például a felhasználó az autóban a Bosch által kifejlesztett szoftverben, egy intelligens töltőpontmenedzseren keresztül valós időben és jól átláthatóan megtekinthetné a különböző helyeken elérhető árakat és feltételeket – a töltőpontok és a megújuló forrásból származó áram aktuális elérhetősége alapján. A töltés lefoglalása és kifizetése is teljesen automatizáltan történik a blokklánc használatával. A rendszer figyelembe veheti az ügyfél egyéb preferenciáit is, így például azt, hogy található-e játszótér vagy kávézó a töltőpont közelében, ha a kisgyermekes felhasználó szívesen iszik kávét. Már folynak az új rendszerrel kapcsolatos kísérletek.
Kifizeti a saját jegyét az autó
Egy másik felhasználási esetet közösen fejleszt a Bosch és a Siemens, ez egy blokkláncra alapuló intelligens parkolásmenedzsment rendszer. A jövőben a DLT jóvoltából a parkolás is lényegesen egyszerűbbé válik. A jármű közvetlenül kommunikál a közelében található parkolási lehetőségekkel és megtalálja a legjobb lehetőségeket. Így amint a vezető odaér a kiválasztott parkolóhoz, a jármű igazolja magát, és automatikusan kinyílik a sorompó – a vezetőnek nem kell a nyomtatott jeggyel foglalkoznia. Kihajtáskor is azonnal szabad utat kap a vezető, hiszen a jármű már azonosította magát a sorompónál, és a virtuális pénztárcájából ki is fizette a parkolási díjat. Ez rendkívül hasznos, hiszen az autósoknak nem kell többé aprópénzt maguknál tartaniuk, és a parkolójegy elvesztésének veszélye sem fenyegeti őket. Egy-egy ilyen prototípust már sikeresen meg is valósítottak a vállalatok a Bosch kutatási központjában Renningenben, valamint a Siemens campusán Münchenben.
