Nincs friss munkaerő

A munkaerőpiac magas foglalkoztatási és alacsony munkanélküliségi szinten stabilizálódik, és egyre nehezebbnek látszik friss munkaerő bevonása – így kommentálták az MTI-nek nyilatkozó elemzők a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatait.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője emlékeztetett: a foglalkoztatottak száma már harmadik hónapja meghaladja a 4,5 milliót, tehát historikusan is magas szinten áll, 2010 azonos időszakához viszonyítva a foglalkoztatottak száma 776 ezerrel nőtt. Az adatokból ugyanakkor az is látszik, hogy egyre nehezebb feladat az új munkaerő bevonzása. A foglalkoztatási szint további növelésében segítséget jelenthet egyebek közt a nők és az 55 éven felüliek foglalkoztatásának növelése, akiknek munkaerőpiaci aktivitása az átlagosnál alacsonyabb. A folyamatot lassíthatja ugyanakkor az Európai Unió nagyobb gazdaságainak gyengélkedése, amely a külső keresletre és így különösen a nagyvállalatokra gyakorolhat negatív hatást.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-hez  eljuttatott kommentárjában azt emelte ki, hogy rekord erős szinten látszik stabilizálódni a magyar munkaerőpiac. A foglalkoztatottak száma egy év alatt már csupán 0,3 százalékkal nőtt, az aktivitás pedig 0,1 százalékkal, ennek eredőjeként tudott mérséklődni az állástalanok aránya. A magyar munkaerőpiac legfőbb tartaléka továbbra is a nők alacsony foglalkoztatása. Ezt jelzi az is, hogy míg a nők munkanélküliségi mutatói javulni tudtak, a férfiaké nem változott.

A vállalatok továbbra is nehéz helyzetben vannak a friss munkaerő bevonását illetően. A 158 ezres munkanélküli csoport több mint 37 százaléka tartósan munkanélküli, vagyis nehezen foglalkoztathatónak minősül. Egyre komolyabb feladat hárul az államra, hogy munkaerőpiaci eszközök segítségével újabb embereket tudjon visszahívni a munkaerőpiacra, vagyis hogy aktivizálja a passzív rétegeket és a nehezen foglalkoztathatókat segítse az elhelyezkedésben. A másik oldalról viszont talán egyre kevesebb is lesz az igény az új munkaerőre. Ahogyan lassul a globális gazdasági növekedés és romlanak a kilátások, úgy a vállalatok is előbb-utóbb mérséklik a munkaerő iránti igényüket. Ennek fényében Virovácz Péter 2019 hátralévő részében és jövőre nem számít érdemi változásra a munkaerőpiacon, továbbra is 3,4 százalék körül ingadozhat a munkanélküliségi ráta.

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában arra hívja fel a figyelmet, hogy a legjobb munkavállalási korú, 20-64 éves korosztály 75,3 százalékos foglalkoztatási rátája érdemben meghaladja az Európai Unió 73,2 százalékos átlagát, de további erőfeszítésekre van szükség az egyik fő versenytárs cseh gazdaság 79,9 százalékos rátájának eléréséhez.

A munkanélküliség nyári szezonban nem megszokott minimális (2 ezres) növekedését az elemző annak tulajdonítja, hogy egyre többen térnek vissza a munkaerőpiacra és erőteljesen zajlik a közfoglalkoztatás leépítése is. A foglalkoztatási ráta Horváth András megítélése szerint még további legalább 4 százalékponttal javítható lenne összehasonlítva a versenyképesebb uniós tagállamokkal. Ez további 250-300 ezer új álláshely betöltését jelentené és ezt követően lenne kijelenthető a teljes foglalkoztatottság.      A munkaerőhiányos állapot kedvező a munkavállalók alkupozíciója szempontjából és így a növekvő fogyasztás évek óta stabil lába tud lenni a hazai növekedésnek – jegyezte meg a Takarékbank elemzője.

Varga Zsombor, az Erste Bank junior makrogazdasági elemzője szerint a számok alapján a hazai munkapiac közgazdasági értelemben továbbra is teljes foglalkoztatottsággal jellemezhető. A foglalkoztatottak számának előző években jellemző jelentős nyári emelkedése eddig elmaradt, amiből arra lehet következtetni, hogy a munkaerőpiac elérte természetes demográfiai határait. A munkaerőpiac lényeges szerkezeti változása nélkül nagyon valószínűtlen, hogy a jelenlegi rekord magas foglalkoztatási szám érdemben emelkedjen ebben a gazdasági ciklusban. A vállalatok munkaerő iránti kereslete erős, így továbbra is magas szinten stabilizálódhat a foglalkoztatás. A feszes munkaerőpiac és a lassuló ütemben, bár várhatóan továbbra is emelkedő bérek azt sugallják, hogy a belső fogyasztás az idei évben is fontos támasza marad a magyar gazdasági növekedésnek.