A tíz évvel ezelőtti, recesszióval kísért pénzügyi válság óta nem jelent meg olyan kevés új vállalati részvény a Londoni Értéktőzsdén (LSE), mint az idén. Elemzői vélemények szerint ennek egyik fő oka a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) folyamatát övező bizonytalanság.
Az LSE által a Financial Times című londoni üzleti napilap számára összeállított éves statisztika szerint 2019-ben mindössze 34 vállalat hajtott végre elsődleges nyilvános kibocsátást (IPO) az LSE piacain. Ez 2009 óta nem mért mélypont, és 62 százalékos csökkenés az előző évi új tőzsdei részvénykibocsátások számához képest. Világszerte 19 százalékkal csökkent az idén az elsődleges nyilvános tőzsdei kibocsátások száma, vagyis a londoni piac messze alulteljesítő volt a globális átlaghoz mérve. Ezt tükrözte az IPO-tranzakciókból felhajtott tőke mennyisége is, amely 3,7 milliárd fontra (1436 milliárd forintra) csökkent a 6 milliárd font feletti tavalyi összegről. Az idén ráadásul mindössze két olyan új elsődleges nyilvános kibocsátás volt az LSE piacain, amelynek értéke meghaladta az egymilliárd fontot.
A Londoni Értéktőzsde árfolyam-teljesítménye is elmaradt a fő versenytársak mögött: az LSE-n jegyzett legnagyobb piaci tőkeértékű vállalatok irányadó FTSE 100-as indexe az idén nem egészen 13 százalékkal, a frankfurti DAX ugyanakkor 26 százalékkal, az amerikai piacon irányadó S&P 500-as 28 százalékkal emelkedett az év eleje óta.
Az Olivetree értékforgalmazó cég vezérigazgatója, Bella Brandon a Financial Timesnak elmondta, hogy a befektetők elsősorban a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) folyamatát övező bizonytalanságok miatt vonakodtak az idén “nagy pénzek munkába állításától” a londoni piacokon. A brit üzleti szektor szervezetei szerint a Brexit körüli bizonytalanság a reálgazdasági aktivitást is jelentősen terhelte. A Brit Iparszövetség (CBI) vezérigazgatója, Carolyn Fairbairn nemrégiben közzétett felhívásában közölte: a CBI tagvállalatainak 80 százaléka halasztotta vagy törölte nagy-britanniai beruházásait a Brexit-folyamat bizonytalanságai miatt. Hozzátette: a CBI becslése szerint azok a vámterhek, amelyek az EU-val folytatott kereskedelemben egyik napról a másikra megjelennének megállapodás nélküli, rendezetlen kilépés esetén, 20 milliárd font (csaknem 7800 milliárd forint) többletköltséggel terhelnék meg a brit vállalati szektort. Az iparszövetség vezetője szerint 150 ezer brit vállalatnak semmiféle infrastruktúrája nincs a hirtelen megjelenő vámterhek kezelésére.
A Brexit feltételrendszerét rögzítő megállapodás ratifikálása valószínűsíthető annak nyomán, hogy a kormányzó Konzervatív Párt – amely korábban kisebbségben volt a londoni alsóházban – kényelmes többségre tett szert a két hete tartott, előrehozott parlamenti választáson. Boris Johnson miniszterelnök azonban többször is egyértelműen leszögezte, hogy nem lehet szó a Brexit január 31-i határnapja után tervezett 11 hónapos átmeneti időszak meghosszabbításáról. Az átmeneti időszak elsősorban arra szolgál, hogy London és az EU szabadkereskedelmi megállapodást köthessen. Uniós részről azonban többször is hangoztatták, hogy ez ilyen rövid idő alatt gyakorlatilag lehetetlen, és az EU hajlandó lenne az átmeneti időszak meghosszabbítására.
Számos elemzői vélemény szerint ha jövőre nem sikerül szabadkereskedelmi megállapodásra jutni az Európai Unióval, és ha az átmeneti időszakot ennek ellenére nem hosszabbítják meg, annak ugyanolyan hatása lenne a brit gazdaságra, mintha az Egyesült Királyság a Brexit-megállapodás ratifikálása nélkül, rendezetlen módon lépne ki az EU-ból.
