Acéltermelés: a kínai nőtt, a magyar csökkent

acélkereslet
Októberben nőtt a világ acéltermelése éves összevetésben, az idei első tíz hónapban azonban összességében csökkent, mert nagy visszaesések voltak tavasszal a koronavírus-járvány miatt.

A nemzetközi acélipari szövetség, a The World Steel Association (WSA) honlapján található adatok szerint októberben 161,890 millió tonna volt a világ acéltermelése, ami 7 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Ebben komoly szerepet játszott, hogy Kína termelése 12,7 százalékkal, 92,2 millió tonnára nőtt tavaly októberrel összevetve. Kína adja a világ acéltermelésének több mint a felét.

A WorldSteel több mint 160 acéltermelőt fog össze, tagjai a világ acéltermelésének csaknem 85 százalékát adják.    Az első tíz hónapban a világ acéltermelése 1 milliárd 511 millió tonna volt, 2 százalékkal kisebb a tavalyi azonos időszakinál.

A szervezet adatai szerint az október végével záródott tíz hónapban éves összevetésben az acéltermelés Ázsiában 1,4 százalékkal mintegy 1 milliárd 123 millió tonnára emelkedett, az Európai Unióban 16,7 százalékkal, 112  millió tonnára csökkent. A Független Államok Közössége (FÁK) acéltermelése 1,9 százalékkal 82,7 millió tonnára mérséklődött, Észak-Amerikáé pedig 17,4 százalékkal 82,9 millió tonnára esett.

A szervezet honlapján szereplő adatok szerint Magyarország októberi acéltermelése éves összevetésben 14,6 százalékkal, 120 ezer tonnára csökkent a tavaly októberi 141 ezer tonnáról. A január-október közötti tíz hónapban a magyar acéltermelés 9,4 százalékkal, 1 millió 307 ezer tonnára mérséklődött az egy évvel korábbi 1 millió 442 ezer tonnáról.

A World Steel Association kimutatása szerint tavaly 3,4 százalékra lassult a világ acéltermelésének növekedése az egy évvel korábbi 4,8 százalékos bővülés után. Tavaly 1 milliárd 867 millió tonnára nőtt a globális acéltermelés a 2018. évi 1 milliárd 808 millió tonnáról.