Nagyszabású fejlesztési programot tervez a vezető nyugati ipari hatalmakat összefogó G7 csoport az Övezet és út kezdeményezés (BRI) nevű külgazdasági stratégia révén erősödő kínai befolyás ellensúlyozására – írta a Handelsblatt című német üzleti lap.
A terveket megalapozó tanulmány szerint évente legalább 1500 milliárd dollár kellene az alacsony és a közepes jövedelmű országoknak, hogy elérhessék az ENSZ úgynevezett fenntartható fejlődési céljait.
Ázsiában, Afrikában, Dél-Amerikában új utakra, vasútvonalakra, kikötőkre van szükség, hogy a térségbeli országok jobban bekapcsolódhassanak a globális gazdaságba, és klímabarát technológiák bevezetésére vagy a digitális infrastruktúra fejlesztésére sincs elég pénz. Azonban a nemzetközi fejlesztési együttműködés hagyományos intézményei, például a Világbank “túl nehézkes”, ezért a külső támogatásra szoruló országok a “kész megoldásokat” kínáló partnerekhez fordulnak.
Ezek a megoldások viszont “átláthatatlan feltételekkel” járnak, nem biztosítják a nemzetközi normák érvényesülését, “pénzügyileg nem fenntarthatók, növelik az államadósságot és részben ellentétesek a fogadó országok polgárainak hosszú távú érdekeivel” – idézett a dokumentumból a Handelsblatt, kiemelve, hogy ugyan nem említik Kínát, de egyértelmű, hogy a feltörekvő ázsiai nagyhatalomra utalnak. Idéztek a német külügyminisztérium egy bizalmas besorolású elemzéséből is, amely szerint Kína a nemzetközi közösség hagyományos intézményrendszerének erősítése helyett egy “párhuzamos, sinocentrikus struktúra” kiépítésére törekszik, és ennek eszköze a BRI, amelynek révén kiterjeszti politikai befolyását és a “saját elképzelései” alapján formálja a globális normákat, standardokat. Ezt ellensúlyozná a Build Back Better World, azaz B3W (nagyjából: építsük újjá és tegyük jobbá a világot) elnevezésű program, amelyről a G7 csoport június 11-én kezdődő angliai csúcstalálkozóján tárgyalnak.
A tervek szerint a program mindenekelőtt klímabarát technológiák átvételét, az egészségügyi rendszer fejlesztését és a digitalizáció előmozdítását szolgálja majd. A támogatási feltételek közé tartozik a nemek egyenlőségének biztosítása, a nemzetközi munkaügyi és környezetvédelmi szabványok, előírások érvényesítése, és a korrupció megelőzését szolgáló átláthatóság.
Az Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Kanada, Nagy-Britannia, Németország és Olaszország alkotta G7 csoport, amelynek munkájában az Európai Unió mint intézmény is részt vesz, mindezzel “kiemeli a kontrasztot” a BRI-vel szemben – írta a Handelsblatt, hozzátéve, hogy Kína nemigen törődik a BRI révén finanszírozott beruházásokra ökológiai és társadalmi hatásaival, és a projektekben gyakran előfordul a megvesztegetés, a kizsákmányolás és a kényszermunka.
Ezért nem csak a Hetek körében erősödik az ellenállás a BRI-vel szemben – írta a Handlesblatt, kiemelve, hogy a csúcstalálkozót szervező brit soros elnökség Ausztrália, India, Dél-Afrika és Dél-Korea vezetőit is meghívta a tanácskozásra, és a tervek szerint ezeket az országokat is bevonják a B3W kezdeményezésbe.
