Magyarok a világ járműgyártásában

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter ajánlotta az érdeklődők figyelmébe az Autós Nagykoalíció budapesti Hungexpón látható Magyarok a világ járműgyártásában 2021 kiállítását, amely a korábbi évek hagyományainak megfelelően az AMTS keretein belül tiszteleg a magyar járműipar kiválóságai, élők és holtak előtt.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter Fotók: Balogh László

Ismerni és megőrizni a múltat, élni a jelent és álmodni a jövőt – ezt a mottót választotta az idei kiállításnak Knezsik István, az Autós Nagykoalíció elnöke, aki évtizedek óta megszállottan kutatja azokat a magyarokat, akik nélkül a mobilitás elképzelhetetlen lenne. A kiállítás nyitányaként elő showban villantotta fel az elmúlt több mint kétszáz év egy-egy jeles pillanatát.

A kiindulópont Kocs volt. Ebben a Komárom-Esztergom megyei községben a korabeli mesterek megalkották a kocsit, a szekérből gyorsan forduló jármű lett. Korszakos alkotásuk már a feltalálás idején elnyerte jutalmát. Mária Terézia úgy rendelkezett, tisztelete jeléül a postakocsi Kocsot is útba ejtette. Knezsik István bejelentette, az Autós Nagykoalíció támogatásával készül egy újabb replika a keszthelyi Kastélymúzeum számára.

Knezsik István, az Autós Nagykoalíció elnöke

Galamb József volt az időutazás következő megidézettje. A Ford egykori főkonstruktőre Makó szülötte, ahol Ford-fal tiszteleg emléke előtt. Nevéhez kötődik a világ első futószalagon, nagy sorozatban gyártott autója a Ford T-modell. A makói Ford-fal létrejöttében nagy szerepet vállalt Szilágyi László és Halmágyi Pál, akiket az elnök személyesen is köszöntött a színpadon.

A Ford-fal Makón

Ezt követően Kaáli Nagy Géza szülész-nőgyógyászt invitálta beszélgetésre. Az általa alapított Kaáli Intézetben a magyar lombikprogram meddő párok tízezreinek segített. Azt már kevesebben tudják, hogy a professzornak 130 járműből álló old timer gyűjteménye van Dörgicsén, amelynek látványáért magyarok ezrei zarándokolnak a Balaton partra. Láthatják többek között azt a felújított motorkerékpárt is, amelyen Szent-Györgyi Albert egykoron rótta a kilométereket. A Nobel díjas magyar professzor sem tudta kivonni magát a mobilitásból, szenvedélyes motoros volt.

Mindent a szemnek

Knezsik István megidézte az első magyar mentőkocsit, amely 1902-ben még beteget nem szállított, az orvost vitte a sürgősség helyére. Az első mentő 3,5 lóerős elektromos motorral rendelkezett. A Roburra már sokan emlékezhetnek az ötven pluszosok, az egykori NDK-s járművet magyar fejlesztésű belső térrel látták el. Manapság pedig a BM Heros Zrt. folytatja a legjobb hagyományokat, Mercedes és Volkswagen alapokra építenek huszonegyedik századi esetkocsikat. A Mentőmúzeum is jelen van a kiállításon, mint ahogy a megnyitón is jelen volt a mentősök arca, Győrfi Pál.

Knezsik István következő vendége dr. Keszte Róbert, a magyarországi Continental csoport országkoordinátora volt. Nevéhez kapcsolódik a Budapesten megnyitott mesterséges intelligencia fejlesztőközpont létrehozása, ahol az önvezető autózás az egyik kiemelt téma.

Nem politikusként és miniszterként, hanem professzorként és barátként szólította színpadra Palkovics Lászlót Knezsik István. 

A kiállítás megnyitásán Palkovics László innovációs és technológiai miniszterként vett részt. Knezsik István ezúttal nem a politikust, hanem a professzort szólította színpadra, aki húsz évig a Knorr-Bremse kutatás-fejlesztési igazgatója volt, s a magyar mérnöktársadalmat a rendszerváltás után felrajzolta Európa térképére. Neki köszönhető, hogy a Knorr-Bremse ma már ezer fejlesztő mérnököt alkalmaz Magyarországon.

Knezsik István egy-egy képben felvillantotta Kármán Tódort, akiről krátert neveztek el a Holdon. Pavlics Ferenc az Apollo programban megalkotta a Hold-járót. Bejczy Antal pedig a Mars-járót.

Dankó Péter volt az ANK elnökének következő vendége. A fiatalember legóból épít varázslatos autókat, legyen az Trabant 601 vagy éppen kocka Lada vagy Cadillac.

Lego Trabant 601-es

Egy fotó segítségével az időutazás 2017-ben folytatódott, amikor olyan kiválóságok voltak jelen a Magyarok a világ járműgyártásában kiállításon, mint a dízelpápa Anasits Ferenc, a Bugatti Veyron 1001 lóerős motorjának kifejlesztője Hanula Barna és Stefan Lengyel designer, akinek tanítványai a világ legnagyobb autógyárainál dolgoznak.

Az élő show-t Lenkei Balázs zárta, akinek az IC+ vasúti kocsik külső és belső tervezését köszönhetjük. Ezekből nemrégiben készült el az ötvenedik darab. Olyannyira magán viseli Lenkei Balázs keze nyomát, hogy még az ülések huzatát is ő maga tervezte.

A cikk eredetileg a www.autoszektor.hu weboldalon jelent meg.

2022 tavaszán a mese folytatódik – jelezte az Autós Nagykoalíció elnöke azt, a hagyomány jövőre sem szakad meg, Magyarország járműipari nagyjai pedig megérdemlik, hogy minden évben fejet hajtson munkásságuk előtt az utókor.