Az ipar teljesítménye meglepően jól alakult augusztusban, ami az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint az egy évvel korábbi bázishatásoknak és az idén elmaradt nyári leállásoknak is köszönhető, úgyhogy az ipar teljesítménye minden bizonnyal kedvezően járul hozzá a harmadik negyedévi GDP-növekedéshez.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) első becslése szerint augusztusban az ipari termelés volumene 14,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, munkanaphatástól megtisztítva 9,3 százalékkal emelkedett a termelés, mivel idén augusztusban kettővel több munkanap volt, mint az előző évben. Az előző hónaphoz, júliushoz képest 0,1 százalékkal nőtt a szezonálisan és munkanappal kiigazított ipari kibocsátás.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában megállapította: továbbra is folytatódik az ipar meglepően jó teljesítménye vélhetően annak is köszönhetően, hogy az idén a tavaszi kényszerű leállások miatt elmaradtak a nyári hónapokban, főleg augusztusban szokásos jelentős leállások. A vállalatok egyelőre nem érezték meg a drasztikusan megugró energiaköltségek vagy a globálisan mérséklődő kereslet hatását, amiben komoly szerepet játszott az elmúlt hónapokban felhalmozódó nem teljesített rendelésállomány, amely még egy darabig pufferként szolgálhat – jegyezte meg az ING Bank szakértője.
Felidézte, hogy az új megrendelések már kezdenek lemorzsolódni, emellett szeptemberben a feldolgozóipari beszerzési menedzser index is beesett a szűkülést előrevetítő 50-es szint alá, a drasztikusan emelkedő energiaszámlák pedig könnyen lehet, hogy már szeptembertől valamiféle racionalizáció irányába tolták a vállalatokat – hívta fel a figyelmet. Összességében tehát – bár az augusztusi ipari adatok kedvező képet festenek – érdemes ezt az optimista képet némi fenntartással kezelni, hiszen a következő hónapok vélhetően már lassulást hoznak az ipar számára.
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője azt emelte ki, hogy az ipari termelés növekedése az idei harmadik negyedév első két hónapjának átlagában – részben bázishatások miatt is – 9,2 százalékra gyorsult a második negyedévi 4,7 százalékról, ami a harmadik negyedéves GDP növekedésnek is támaszt adhatott, így továbbra sem számít a gazdasági növekedés jelentős lassulásra a harmadik negyedévben. Az elszálló energiaárak több ágazatot is a termelés visszafogására kényszeríthetnek. A külső keresletet a vásárlóerő csökkenésén keresztül ronthatja az infláció élelmiszer-, és energiaárak vezérelte emelkedése. Ugyanakkor továbbra is élénkítheti az ipart a nagyon magas rendelésállomány – vélekedett. Az energiaválság által okozott várható átmeneti megingásokat követően a jövő év közepétől az ipari termelés fokozatos élénkülésre számít a bankholding elemzője az új kapacitások várható üzembe helyezése alapján. Suppan Gergely az idén jelentős bizonytalanságok mellett továbbra is 6 százalék körüli növekedést vár a tavalyi 9,6 százalék után.
Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője szerint is kedvezően alakul az ipar teljesítménye augusztusban, ami azt jelenti, hogy az ágazatban működő vállalatok jelentős része eddig tudott alkalmazkodni az orosz-ukrán háború okozta kedvezőtlen gazdasági környezethez és az árak elszabadulásához. A jelentős éves növekedésben nagy szerepe volt a gyenge bázisidőszaknak, különösen a járműgyártásban, ahol a chiphiány visszafogta a termelést. Fontosnak nevezte, hogy az ipari termelés mindkét nyári hónapban emelkedni tudott, így a nyári leállások eltérő ütemezése most nem játszhatott túlzottan nagy szerepet a jelentős bővülésben. Az ágazat kibocsátása az év egészében is növekedhet, attól függően, hogy a vállalkozások mennyire sínylik meg az elszabaduló energiaárakat, amelyekkel az októberben induló új gázévben szembesülnek. A júliusi és augusztusi adatok alapján az ipari teljesítmény a GDP alakulását a harmadik negyedévben pozitívan befolyásolhatta – összegezte Regős Gábor.
