A magyar autóbuszgyártás történetében meghatározó jelentőségű két Ikarus, a 200-as buszcsalád egyik tagja, egy 260-as és egy Ikarus 415-ös került a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum gyűjteményébe.
“A múzeumban mindent elkövetünk az Ikarus-örökség megmentésért, annak gondozásáért és illő bemutatásáért, ezzel tisztelegve Finta László életműve előtt is. Idén már sokadik alkalommal sikerül újabb modellekkel gazdagítani a múzeum gyűjteményét. Külön öröm, hogy napjaink egyik legismertebb típusából, az Ikarus 260-as típusból is végre a múzeum gyűjteményébe vettünk egyet, ezek a hazai városok autóbusz-állományában korábban jelentős szerepet töltöttek be” – idézi a közlemény Vitézy Dávidot, a Közlekedési Múzeum főigazgatóját.
Az összegzés felidézi, hogy a 260-as modell a 200-as család egyik meghatározó tagja volt. A most múzeumba került kocsi az első példány ebből az autóbuszcsaládból. A buszok 1971-ben jelentek meg, a sorozatgyártás 1973-ban indult be és attól kezdve meghatározó szerepet játszottak. Az Ikarus egyik jelentős üzleti sikere is ehhez a típushoz kötődik. Összesen 72 ezer 548 darabot értékesítettek belőle, ezzel a darabszámmal a típus nemcsak az Ikarus, hanem az egész világ autóbusz-termelésének is egyik legnagyobb darabszámban előállított szóló autóbusza. Négy kontinens 26 országába adták el a járműveket. A karakteres 2-2-2 harmonikaajtajú Ikarus 260.50 egy helyközi-városi közlekedésre kialakított busz és a Középnyugat-magyarországi Közlekedési Központ tatabányai telepéről került a Közlekedési Múzeum gyűjteményébe.
A 260-as típus sikerén felbuzdulva alkották meg a 415-ös modellt. A 415.14-et 2001-ben gyártották eredetileg trolibuszként, majd később alakították át autóbusszá. A jármű egyik érdekessége, hogy tesztjelleggel Oroszországba szállították, azonban ott nem voltak vele elégedettek és visszaküldték. Akkor kivették a jármű elektromos motorját és dízel motoros hajtású lett, átfényezték, harmadik ajtaját átalakították. A megvásárolt darab az utolsó legyártott modell.