A Volvo Cars most először széles körben könnyen hozzáférhetővé teszi közlekedésbiztonsági tudását egy központi, digitális könyvtárban, és arra biztatja az autóipart, hogy használják azt bátran, így mindenki számára biztonságosabbá téve a közlekedést.
A bejelentés a vállalat azon filozófiáját hangsúlyozza, amely szerint az életmentő információk megosztásával biztonságosabbá tehető a közlekedés; nem véletlen, hogy azt az autóipari biztonság talán legfontosabb újításának, a hárompontos biztonsági övnek a hatvanadik évfordulójára időzítették.
A Volvo által 1959-ben bevezetett hárompontos biztonsági öv a becslések szerint a mai napig világszerte több mint egymillió ember életét mentette meg, nem csak Volvo gépkocsik, de számos egyéb jármű fedélzetén is, köszönhetően annak, hogy a Volvo a közlekedés biztonságosabbá tétele érdekében megosztotta vetélytársaival találmányát. A vállalat azóta is fontosabbnak tekinti a társadalmi fejlődést az anyagi haszonnál.
Hogy erről a mérföldkőről megemlékezzen, valamint hogy demonstrálja, nem csupán szabadalmait és kézzel fogható termékeit osztja meg másokkal, a Volvo bevezeti az E.V.A. projektet. A kezdeményezés hatvan évnyi közlekedésbiztonsági témájú kutatás közkinccsé tételét testesíti meg, ugyanakkor az autók biztonságának fejlesztése terén tapasztalható, alapvető egyenlőtlenségre is rávilágít.
„Több tízezer tényleges baleset adataival rendelkezünk, ami lehetővé teszik, hogy autóink a lehető legnagyobb biztonságot nyújtsák a mindennapok során.” – mondta Lotta Jakobsson professzor, a Volvo biztonsági központjának műszaki szakértője. „Ez azt jelenti, hogy autóinkat úgy fejlesztjük, hogy azok nemtől, magasságtól, testalkattól vagy tömegtől függetlenül mindenkit óvjon, ne csupán a törésteszt-bábuk által képviselt ‘átlagos embereket’.”
Az E.V.A. project a Volvo saját kutatási adataira, valamint számos egyéb tanulmányra alapozva rámutat, hogy a nők autóbalesetben nagyobb eséllyel szenvednek el bizonyos típusú sérüléseket. Az átlagos férfiak és nők között az anatómiai jellemzők vagy a nyakizomzat erőssége terén mutatott különbségek miatt a nőket jobban veszélyeztetik például az ostorcsapás nyaksérülések.
Ezen tanulmányokra, valamint saját baleseti adataira támaszkodva a Volvo virtuális törésteszt-bábukat alkotott, hogy segítségükkel jobban megérthesse ezeket a baleseteket, és hogy olyan biztonsági technológiákat fejleszthessen, amelyek a férfiakat és nőket egyformán óvják. Az első ilyen technológia az 1998-ban bevezetett WHIPS ostorcsapás nyaksérülés elleni védelmi rendszer volt, amely egyben a Volvo ülések és fejtámaszok sajátos alakját is meghatározta.
Ma is a társadalmi haladás előtérbe helyezése motiválja a Volvo biztonsági fejlesztő munkáját. A vállalat nem csupán azért fejleszt új technológiákat, hogy teljesítse a biztonsági előírásokat és megfeleljen a jogszabályokban előírt vizsgálatokon, hanem azért is, mert a több tízezer tényleges baleset alapos elemzésén alapuló, saját kutatási adatai rámutattak, hogy mely pontokon tökéletesítheti a biztonságot.
Az 1980-as években az oldalirányú ütközések kerültek a Volvo figyelmének középpontjába, miután az adatok rávilágítottak, hogy az ütközési pont és az utas közötti kis távolság miatt túlságosan sokan sérültek meg ilyen típusú ütközésekben. Ez az 1990-es évektől kezdődően számos innovációt hívott életre, az oldalsó ütközésvédelmi rendszertől (SIPS) az oldallégzsákokon át a függönylégzsákokig. Ezek a Volvo kutatási adatokon alapuló újítások ma már alapvetőek az autóiparban.
A közelmúltban a Volvo kutatásai az alsó hát sérülésével kapcsolatos problémára világított rá, amely kortól és testalkattól függetlenül bárkit érinthet. A további kutatások és elemzések nyomán a Volvo az aszfaltút elhagyásával járó sérülésekre fordította figyelmét. Így jött létre az az ülésekbe beépíthető energiaelnyelő elem, amely az XC90 után ma már az SPA padlólemezre épülő összes modellen megtalálható, és amely messze túlszárnyalja az autógyártókra vonatkozó törvényi követelményeket és előírásokat.
