A kínai társadalmi kreditrendszer hatásai túlmutathatnak a kínai piacon, és érinthetik az Egy övezet, egy út (BRI) globális gazdasági-infrastrukturális kezdeményezésben résztvevő országokat és vállalatokat – figyelmeztetett jelentésében az Európai Unió Kínában működő kereskedelmi kamarája a South China Morning Post (SCMP) hongkongi lap cikke szerint.
A jelentés emellett arra biztatja a Kínában működő európai vállalatokat, hogy fokozzák előkészületeiket a társadalmi kreditrendszer bevezetésére, mert az jelentős fennakadásokat okozhat tevékenységükben. Joerg Wuttke, a kamara elnöke úgy fogalmazott: “nem túlzás azt állítani, hogy a vállalati társadalmi kreditrendszer (Corporate Social Credit System) az önszabályozó piac létrehozására megalkotott eddigi legátfogóbb rendszer”. Wuttke ugyanakkor nem tartja elképzelhetetlennek, hogy a kreditrendszer egyes cégek esetében a fennmaradásukról döntő tényező lehet, éppen ezért aggasztónak tartja az előkészületek hiányát az európai üzleti szféra részéről. A társadalmi kreditrendszer tervével Kína 2013-ban állt elő, és annak teljes bevezetését 2020-ra kívánja megvalósítani. A szabályok betartásának biztosítását célzó rendszer adatok gyűjtésén és megosztásán keresztül jutalmazza, illetve bünteti az embereket, illetve vállalatokat társadalmi kreditpontszámaik alapján. A vállalatok esetében a magas pontszám alacsonyabb adókulcsokat, jobb hitelfeltételeket, könnyített piaci hozzáférést és több közbeszerzési lehetőséget jelent, míg az alacsonyabb pontszámmal rendelkezőket szankciókkal sújthatják, és akár feketelistára is helyezhetik.
A kamara jelentése szerint a rendszer különböző szempontok – egyebek mellett adózás, vámfizetés, környezetvédelem, termékminőség – alapján minősíti a vállalatok tevékenységét, továbbá a szabályok betartására vonatkozó adataikat is vizsgálja majd, figyelemmel kísérve például az adatátvitelüket, vagy az árképzésüket. Ennek megfelelően egy Kínában működő multinacionális vállalatnak mintegy 30 különböző minősítési, illetve a szabályok betartására vonatkozó adattal kell majd operálnia, melyek csaknem 300 követelményt foglalnak magukba.
A rendszer elméletileg egyenlőbbé teheti a versenyt a Kínában működő vállalatok számára, hiszen az automatikus adatfeldolgozással és a pártatlan, algoritmus-alapú minősítésekkel nagyrészt kiiktathatóak a véletlenszerű döntések és a szabályozás szürke foltjai – állítja a jelentés, de figyelmeztet: a rendszer azonban kihasználható a nemzetközi vállalatok diszkriminálására. A kamara jelentése felhívta a figyelmet: a rendszert már életbe léptették a külföldön tevékenykedő kínai vállalatok megfigyelésére, különös tekintettel a BRI projektekben résztvevő cégekre. “Az európai vállalatok más piacokon folytatott tevékenységének, ezen belül a kínai cégekkel való együttműködésüknek és üzleti kapcsolataiknak megfigyelése is lehetővé válik a jövőben, még akkor is, ha Kínában nincsenek jelen” – olvasható a jelentésben, mely arra szólítja az európai uniós intézményeket és tagállamokat, hogy hozzanak létre hivatalos mechanizmust a rendszer nemzetközi hatásainak behatóbb megértésére, valamint alakítsanak ki “világos és határozott” álláspontot a kérdésben.
