A vártnál nagyobb mértékben javult decemberben az üzleti hangulat Németországban a müncheni egyetem ifo gazdaságkutató intézetének felmérése szerint, újabb jeleként annak, hogy a legnagyobb európai gazdaság összességében rugalmasan reagál a feldolgozóipar válságára.
A müncheni székhelyű intézet közölte, hogy üzleti hangulatindexe 96,3 pontra, hathavi csúcsra emelkedett a novemberi 95,1 pontról. Elemzők enyhébb javulásra, 95,5 pontos értékre számítottak. A felmérésbe bevont gazdasági szereplők aktuális üzleti helyzetre vonatkozó megítélése is javult: a véleményüket számszerűsítő mutató értéke 98,8 pontra emelkedett az előző havi 98,0 pontról, míg elemzők 98,1 pontot vártak. A kilátások megítélése is lényegesen javult: a mutató 93,8 pontra emelkedett decemberben a novemberi 92,3 pontról. Elemzők kereken 93 pontot vártak.
“A német gazdaság nagyobb bizalommal vág neki az új évnek” – foglalta össze a felmérés megállapításait a müncheni egyetem ifo gazdaságkutató intézetének (ifo Institut – Leibniz-Institut für Wirtschaftsforschung an der Universität München e. V.) elnöke, Clemens Fuest. Hozzátette, hogy a felmérés adatai alapján a negyedik negyedévben 0,2 százalékos negyedéves GDP-növekedésre lehet számítani Németországban.
Az ifo intézet havi rendszerességgel állítja össze gazdasági hangulatindexét mintegy kilencezer feldolgozóipari, építőipari, nagy- és kiskereskedelmi gazdasági szereplő megkérdezésével az aktuális üzleti helyzetre és hat hónapra előre becsült lehetőségekre vonatkozóan alkotott véleményükből.
A német gazdaság – a borúlátó várakozásokra rácáfolva – bővült a harmadik negyedévben az export erős teljesítményének, valamint a lakossági fogyasztás és az állami kiadások emelkedésének köszönhetően. A hazai össztermék (GDP) szezonális és naptári kiigazítással 0,1 százalékkal gyarapodott július-szeptemberben az előző három hónaphoz képest. Éves összevetésben 1,0 százalékkal, míg naptári hatással kiigazítva 0,5 százalékkal nőtt Európa legnagyobb gazdasága a harmadik negyedévben.
A német gazdaság teljesítményét visszafogja, hogy az exportorientált feldolgozóipara recesszióba került a kereskedelmi feszültségek miatt, az autógyártásban komoly gondokat okozott az üzemanyag-fogyasztási és károsanyag-kibocsátási értékek megállapítására szolgáló új nemzetközi szabvány (WLTP) bevezetése, ráadásul a Nagy-Britannia európai uniós tagságának megszűnését övező bizonytalanságok is rontottak a helyzeten.
