Csak az autója bánta
Mélyebb és őszintébb eszmecsere után az is kiderült, hogy elalvás miatt egyik barátom árokba hajtott, de „csak” autója bánta, aminek nem örült, annak viszont nagyon, hogy megúszta baj nélkül, mert nem sérült meg, így mások okulására elmesélte történetét. Mert ez már nem mindenkinek adatik meg. Nem ivott alkoholt, nem kábszerezett, egyszerűen csak fáradtan és egyedül vezetett hazafelé.
Veszélyes magány
A társaság másik tagja szerencsésebb volt, mert nem egyedül utazott. A forgatókönyv nála is a szokásos volt, hosszú út előtt kellemes éttermi vacsora, majd irány haza, Németországból. Miután bendőjét, autóját teletankolta, elindult és miután néhány száz kilométert belepörgetett a számlálóba, észrevette, hogy bizony nem annyira fitt, mint induláskor. Hajnali kettő tájékán sorra jelentkeztek azok a tünetek, amikről már sokszor olvasott, mivel közlekedésben érintettként szakmájába vágnak az ilyen tanulmányok. Először csak az egyre gyakrabban leragadó szem, aztán hosszabb szemlehunyások következtek, miközben a szabályos tempó monoton motorhangjánál már az ütemesebb zene sem tart ébren, télen pedig rájátszik erre a hatásra az andalító utastéri fűtés. Szóval minden együtt van ahhoz, hogy elpilledjünk. Ha szerencsések vagyunk, mellettünk ülő partnerünk észleli ezt és időben figyelmeztet minket, amennyiben alkalmas rá, felvált a vezetésben. Ha nem, akkor csak egyetlen megoldás van: megállni és pihenni!
Önámítás tovább vezetni
Nem elég az állandó beszélgetés, csokievés, üdítőivás, meg egyéb doppingolónak ígért ital. Ne áltassuk magunkat, csak egyetlen csodaszer létezik, az alvás, lehetőleg kényelmes körülmények között, mert csak akkor hatásos a pihenés. Vagyis alkalmas és biztonságos helyen meg kell állni! Valami hasonló történt velem hajnali három körül egy osztrák autópályán. Először még azzal áltattam magam, hogy nyolcszáz kilométer után simán meglesz az a kétszáz. De ez fals mateknak bizonyult, mert biológiailag nem igaz, sőt, veszélyes.
Félreálltunk, kicsit mozogtunk, friss levegőt szívtunk, majd feleségem vezetett hazáig. Én meg aludtam a jobb egyben és közben nem egy mindent kibíró szuperhősről álmodtam, hanem olyanról, akinek annyi esze van, hogy felmérje képességeit. Vagy inkább képtelenségeit és felelősségét.
MTI Fotó/Donka Ferenc
A monotónia csak rontja az éberséget
Az autópálya-balesetek harmada a vezető fáradtsága miatt történik, különösen a tempomat diktálta egyenletes sebesség miatti monotónia növeli az elalvás kockázatát. A kezdetben csak néhány pillanatnyi elszenderedés után a fáradt vezető hosszabban is lecsukja a szemét, aztán 10-20 másodpercre is elalszik, miközben kocsija száguld, és autópálya tempónál harmincnégy métert tesz meg másodpercenként, az út pedig nem mindig egyenes, nem mindig üres, a nyomvonalról való letérés, egy kisebb sávelhagyás súlyos veszélyeket jelent másokra is. Ilyenkor segíthet a sávtartó automatika, vagy az adaptív tempómat, de ez sem százszázalékos megoldás az elalvás és baleset ellen.
Technikai segítségek
A kutatások szerint az a legnagyobb hiba a téves önértékelés és helyzetelemzés: a vezető felismeri ugyan a fáradtságát, regisztrálja a szemlecsukásokat, mégsem áll meg pihenni, abban bízva, hogy csak pillanatokról van szó, és túljutott a veszélyes időszakon. Később már jön az igazi vészkorszak, a mikroalvás, ami már mélyebb, hosszabb és végzetesebb az előzőeknél. Ilyenkor tarol a busz hídpillért, a kamion lakóházat.
A gyártók évtizedek óta kísérleteznek éberségfigyelő és a lankadásjelző berendezésekkel. A Renault/Nissan 1995-ben, az amerikai Johnson Controls 2004-ben, a Citroen a 2005-ben mutatta be elalvásra figyelmeztető szerkezetét. A korai kísérleteknél a pislogás sűrűségét, az amerikai rendszer a vezető fejének billegését figyeli, hasonló szerkezetet itthon is forgalmaztak.
Forrás: Audi
Fülre való
Nem túl elegáns, de itthon már másfél évtizede kapható volt a fülre akasztható parányi elemes, kétdekányi szerkezet, amely mozgásunkat figyelte, és ha fejünk túlságosan gyakran, vagy hirtelen előrebillent, akkor hangjelzéssel ébresztett 2000 Hz-en, 86 decibellel. Elsőként éjszak dolgozó amerikai, japán, francia és német taxisok, kamionosok használták. A vasútnál több évtizede rendszeresítették a mozdonyvezető ébrenlétét ellenőrző szerkezetet, amelynek gombját meghatározott időnként meg kell nyomnia, vagyis jelezni, hogy nem alszik, ellenkező esetben megállítja a szerelvényt.
Pihenésre figyelmeztető jel Forrás: Bosch
Ha kigyullad a csésze
2022. július 6-tól az Európai Unió piacain csak álmosságra figyelmeztető szerkezettel felszerelt új személyautókat szabad forgalomba helyzeni. Az önkontrollon kívül az újabb modellekben már napjainkban is működnek ilyen jelzések. A Mercedes-Benz éberségfigyelő asszisztense rendszere optikai úton és hangjelzéssel figyelmeztet, ha a fáradtság, vagy a figyelmetlenség tipikus jeleit észleli, és pihenő tartására szólítja fel a vezetőt. A vezető viselkedésének elemzéséhez kiértékeli a kormányzómozgásokat, és ebből létrehoz egy egyéni profilt. A vezető aktuális éberségi állapotát öt fokozatú diagramon jeleníti meg a monitoron, alacsony szintű figyelem esetén először hang- és fényjelzéssel figyelmeztet, miközben a műszerfali kávéscsésze-szimbólummal javasol pihenést.
Szemünkből olvasó rendszer
Egyre többet tudnak az éberségjelzők, az autóiparnak is beszállító Harman számítógépes elemzőrendszere figyeli a szembogár mozgását, tágulásának/szűkülésének sűrűségét, miközben algoritmusával képes felismerni a vezető koncentráltságát. Amennyiben a pupillák alapján úgy ítéli meg, hogy a vezetőnek fokozottabb koncentrálóképességre van szüksége, akkor lekapcsolhatja a csatlakoztatott mobileszközöket és optimális szintre állíthatja a vezetéstámogató funkciókat.
MTI Fotó/Donka Ferenc
Cikkünk megjelenését a Generali Biztosító támogatta
